Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...bek.]. Ezt hívja a gyakorlat fizetett ünnepnek. Az, hogy a munkaszüneti napra eső munkaidőt nem kell ledolgozni, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés sajátos formája. A munkavállaló értelemszerűen csak akkor részesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napi pótlék a munkavállalót a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén illeti meg. Szemben a vasárnapi pótlékkal, nincs jelentősége, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést a munkáltató milyen jogcímen rendelte el (Mt. 102. §), és annak sincs, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén

Kérdés: Havidíjas dolgozókat általános munkarendben foglalkoztatunk, nincs bérpótlék, túlórapénz sem. Nem egyértelmű számunkra, hogy ha a munkavállaló például 2 munkanap szabadságon van, vagy a munkaszüneti nap is munkanapra esik, akkor miért nem a havi alapbért kell kifizetni? Végkielégítés fizetése esetén úgy értelmezzük, hogy nem vonatkozik ránk a hat naptári hónapra fizetett teljesítménybér. Mivel ilyen nincs, ezért a távolléti díj csak a kifizetés időpontjában érvényes alapbérrel egyenlő?
Részlet a válaszából: […] ...számított mértékével (Mt. 150. §), ésb) a bérpótlékrész egy órára számított mértékével, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva (Mt. 151. §) – ezt kell alkalmazni például a munkaszüneti nap miatt be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Távolléti díj számítási módjai

Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint bérpótlékok. A második számítási módszer ezzel szemben arra az esetre irányadó, amikor a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára nem volt beosztva [Mt. 151. § (1) bek.]. Ez utóbbi számítási módnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.