Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munka alapbérrészének számítása – az osztó meghatározása

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 146. számában a 2891. számon, az "Egy órára járó bér kiszámítása a havi alapbérből" című cikkel kapcsolatban szeretnék észrevételt tenni. Véleményem szerint a levezetés nem helyes, mert az idézett Mt. 136. §-ának (3) bekezdése nem az általánostól eltérő munkavégzés díjazásának a kiszámítását írja le. Ezt olyan esetben lehet használni, ha egy adott dolgozónak napi általános munkarendben történő munkavégzésére járó pénz megállapítására van szükség (pl. napközben megbetegszik a gyermeke, és meg kell adni az aznapi munkában töltött időre járó pénzét).
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkavégzés idejét munkaórában állapítjuk meg, így kvázi órabéres foglalkoztatás történik. Az Mt. 143. §-ának (3) bekezdése foglalkozik a túlóradíj alaprészének a díjazásával, azaz erre az "alapbér arányos része" jár. Az Mt. nem részletezi, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...nem jár a pótlék. Ennek oka az, hogy a vasárnapi pótlék csak akkor illeti meg a munkavállalót, ha e napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Bérpótlék megállapítása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben hogyan kell megállapítani a bérpótlékokat azoknak a biztonsági őröknek, akik 24/48-as munkarendben dolgoznak, és 3 havi munkaidőkeret van a cégünknél? Munkaszerződés szerint hosszabb teljes munkaidőben, 12 órában foglalkoztatjuk őket.
Részlet a válaszából: […] ...kezdő időpontjának rendszeres változása hiányában – feltehetően nem lesz jogosult (Mt. 141. §). Ehelyett a 22-06 óra közötti munkavégzésre 15% éjszakai pótlék illeti meg (Mt. 142. §). A készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] ...haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szabadság kiadása és nyilvántartása napokban és órákban

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?
Részlet a válaszából: […] ...az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Mindez a munkavállalóra irányadó munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat jelenti, vagyis minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaszüneti napi munka díjazása

Kérdés: Január 1-jére beosztottuk a munkavállalóinkat, rendes munkaidőben, 12 órára. Mindenki órabérben dolgozik. A bérszámfejtő cégünk szerint ilyen esetben, mivel a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozott, nem kell részére fizetett ünnepet adni, csak a munkaszüneti napon végzett munkáért kell bért fizetni. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg erre a napra!
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló ténylegesen be volt-e osztva a munkaszüneti napra. Amennyiben a munkavállaló munkaszüneti napon munkát végzett, a munkavégzés idejére 100%-os bérpótlék (munkaszüneti napi pótlék) illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb mennyi munkaórát kell rendes munkaidőben rendelkezésre állnia, és mikortól kér tőle a munkáltató rendkívüli munkaidőben munkavégzést.A szabály a munkavállalót védi, mivel így a munkáltató által beosztható rendes munkaidő mértéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...esetére helyesen állapították meg, hogy a végkielégítés számítási alapja a távolléti díj [Mt. 77. § (3) bek.], illetve hogy a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.