4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Változó munkahelyre alkalmazott munkavállaló rendkívüli felmondása
Kérdés: Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat írásban értesítettük arról, hogy őt a jövőben egy másik telephelyünkön kívánjuk foglalkoztatni. Az értesítés átvételét megtagadta, és előadta, hogy ragaszkodik az eredeti munkahelyéhez. Ennek megfelelően a következő napon és az ezt követő négy munkanapon nem jelent meg a kijelölt munkahelyen munkavégzés céljából, helyette rendszeresen a korábbi munkavégzési helyén jelentkezett. Ott minden esetben arra utasítottuk, hogy az új telephelyen vegye fel a munkát. Mivel ezt nem tette meg, a munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntettük arra hivatkozva, hogy jogellenesen tagadta meg az utasítást és a munkavégzést. Két nappal a rendkívüli felmondás kézbesítését követően telefonon értesített minket arról, hogy mivel az új munkahelyen történő munkavégzésre kötelezés első napjától kezdve visszamenőleges hatállyal keresőképtelen állományba vette a háziorvosa, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt. Erről mi nem tudtunk, hiszen korábban nem tájékoztatott minket a keresőképtelenségéről. Jogszerűen szüntettük meg a munkaviszonyát?
2. cikk / 4 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
3. cikk / 4 Alkalmatlan a keresőképtelen beteg munkavállaló?
Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés keretében dolgoztam egy cégnél. A kölcsönvevőm nemrég visszaküldött a kölcsönbeadóhoz, mivel sokat betegeskedtem, aki ezt követően a táppénz alatt arra hivatkozva mondott fel, hogy a munkám elvégzésére alkalmatlan vagyok, betegségem miatt munkaköri feladataimat ellátni nem tudom. Ilyen esetben felmondási védelem nem vonatkozik rám, tényleg meg lehet szüntetni a munkaviszonyomat?
4. cikk / 4 "Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében
Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?