Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Részlet a válaszából: […] ...eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részévelkell osztani [Mt. 139. § (2)–(3) bek.].A rendkívüli munkavégzés alapbérrészének számításával kapcsolatban a normaszöveg közvetlenül nem tartalmaz eltérési lehetőséget (szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaidőn kívül létrehozott műalkotás – és a munkáltató kárigénye

Kérdés: Grafikusként dolgozom egy cégnél. A munkáltatóm most azonban perrel fenyeget. Otthon, a saját vállalkozásomnak is szoktam rajzokat, terveket készíteni. Bár ezek valóban hasonló tárgyúak, mint amiket a cégnek kell csinálni, de sosem munkaidőben és nem a munkahelyemen készítem őket. A munkáltatóm mégis igényt tart ezekre, illetve az ezekből származó haszonra. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy az adott rajzok, tervek létrehozása – függetlenül attól, hogy nem munkaidőben, illetve nem a munkavégzésre kijelölt helyen készültek – a munkavállaló munkaköri kötelessége volt-e. Ennek eldöntéséhez a munkaszerződést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Tanulmányokra kötelezés és vizsgakötelezettség elmulasztása

Kérdés: Az új Mt. ugyan nem tartalmazza kimondottan, de egyes rendelkezéseiből levezethető, hogy a munkáltató továbbra is kötelezheti a munkavállalót meghatározott tanfolyam elvégzésére, a vizsgák letételére, azaz a képzettség megszerzésére. A tanfolyam díját társaságunk fizeti, a tanfolyam látogatásával, a jegyzetekkel, egyebekkel kapcsolatban felmerült költségeket is megtérítjük a munkavállaló részére, a vizsgákhoz pedig tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítunk. Mit tehet a munkáltató akkor, ha a munkavállaló a képzésen ugyan szorgalmasan részt vesz, de a meghatározott időpontig nem tudja a képzettség megszerzéséhez szükséges vizsgákat letenni? A költségek visszakövetelésén túl lehetséges-e a munkaviszony megszüntetése?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá – a felek eltérő megállapodása hiányában – a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani [Mt. 51. § (1) bek.]. A munkavégzéshez szükséges feltétel az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Gyermek nevelése melletti munkaviszony létesítése

Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat istartalmaz. A 108. §-a előírja, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonyánakfennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonytlétesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkáltató pedig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.