Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti mozgóbér, illetve munkaköri pótlék a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán alapuló ("adható") juttatás. Ilyen kötelezettségvállalás tehető munkáltatói szabályzatban, de egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is [Mt. 17. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...amit a munkaszerződésük előír (napi nyolc óra). A kérdésből az is kiderül, a munkáltató nem vitatja, hogy ezekben a többletórákban munkavégzés történik, illetve elismeri, hogy sok esetben a feladatokat nem lehet 8 órában elvégezni. Ki kell emelni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Éjszakai és veszélyességi pótlék

Kérdés: Mozgó bér esetében, ha én hajnali 4 órától reggel 7 óráig vagyok elszámolva, jár-e nekem az éjszakai pótlék a munkáltatómtól? A másik kérdésem, hogy veszélyességi pótlék jár-e azon munkavállalóknak, akik a munkájukat a hidegben, kint a szabad ég alatt végzik teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...22 és 6 óra között teljesített munkavégzésre a munkavállalót – ha műszakpótlékra nem jogosult – 15%-os éjszakai pótlék (Mt. 89. §, 142. §) illeti meg. Ez a pótlék független attól, hogy mozgó bérben (teljesítménybérben) vagy időbérben foglalkoztatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Cafeteriajuttatás állásidőre

Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
Részlet a válaszából: […] ...146. § (1) bek.]. Ezenfelül jár az a bérpótlék, amelyre a munkaidő-beosztása alapján a munkavállaló jogosult lett volna tényleges munkavégzés esetén (Mt. 147. §). A cafeteriajuttatás jellemzően a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] ...feltehetően az Önök terhére esne, ezáltal pedig azMt. 192. §-a – amely szerint nem jár a rendkívüli munkaidőben történőmunkavégzésért ellenérték a vezetőnek – nyilvánvalóan nem alkalmazhatórendelkezés az érintett munkavállaló esetében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.