49 cikk rendezése:
21. cikk / 49 Munkaszerződés-módosítás lehetősége munkavállalói ajánlatra
Kérdés: Nemrég a munkáltatóm kiírta a hirdetőtáblára, hogy egy adminisztrátor munkakörben dolgozónak lehetősége van távmunkában dolgozni. Én be is adtam a jelentkezést, mégsem módosította a munkaszerződésemet. Hogy lehetséges ez? Hiszen a munkáltató ajánlotta fel a lehetőséget, amit én el is fogadtam. Nem jött így létre eleve már a szerződésmódosítás?
22. cikk / 49 Cafeteriajuttatás állásidőre
Kérdés: Időszakonként több munkavállalónk jön vissza gyermekszülést követően fizetés nélküli szabadságokról. Sok esetben nem tudunk nekik munkát adni, és állásidőre kerülnek, amíg meg nem szűnik a munkaviszonyuk. Ilyen esetben kell-e nekik cafeteriajuttatást is fizetnünk, vagy elegendő az Mt. szerinti alapbér?
23. cikk / 49 Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban
Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
24. cikk / 49 Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében
Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
25. cikk / 49 Vasárnapi munkavégzés – nem jár pótlék a cukrászdában
Kérdés: Vasárnap is nyitva tartó kávézó-cukrászda vasárnapra beosztott alkalmazottainak jár-e 50% vasárnapi pótlék? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hetente 5 napot, napi 8 órát, heti 2 pihenőnappal, hétfőn zárva tartanak. Ugyanitt alkalmi munkavállaló szintén vasárnapi foglalkoztatása esetén jár-e 50% vasárnapi pótlék? Hogyan alakul a fenti két eset, ha az adott vasárnap munkaszüneti nap? A kávézó-cukrászda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, ha igen, ezt a tényt mivel lehet, illetve mivel szükséges elfogadhatóan alátámasztani?
26. cikk / 49 Diákmunka – ha a szolgáltatás fogadója nem foglalkoztat tovább
Kérdés: Adatfeldolgozó tevékenységre diákmunkásokat alkalmazunk, akiket diákszövetkezet küld ki hozzánk. A diákok a szövetkezettel állnak munkaviszonyban, nem velünk. Egyikük a munkavégzés során olyan módon járt el, hogy közöltük a diákszövetkezettel, nem kívánjuk őt tovább foglalkoztatni. Erre beperelt minket, a diákszövetkezettel egyetemben, és egyenlő bánásmód megsértésére hivatkozva továbbfoglalkoztatását kérte, és kártérítési követeléssel állt elő. A perben nekünk kellene bizonyítani, hogy nem különböztettük meg hátrányosan. Mi úgy véljük, ehhez a perhez nincs közünk. Milyen jogi védekezéssel élhetünk?
27. cikk / 49 Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban
Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
28. cikk / 49 Munkavállalói teljesítmény és a cafeteria keretösszege
Kérdés: Szabályozhatja-e a munkáltató belső szabályzatában úgy a munkavállalók által igénybe vehető cafeteriaelemeket, hogy azok a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalók, akik legalább az esetek felében meghaladják a rájuk vonatkozó teljesítménykövetelmény alapján a 100%-ot, magasabb éves keretösszeg erejéig válogathatnak a munkáltató által felkínált cafeteriaelemekből?
29. cikk / 49 Egyenlő értékű munkáért járó bér – védett tulajdonsággal
Kérdés: Ha van több, azonos munkakörben, nagyjából azonos feltételek mellett dolgozó munkavállalónk, akkor részükre azonos bért is kell fizetnünk? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállalók az állásinterjúkon eltérő jövedelmi igényt jelölnek meg, és így eltérő összegekben is állapodunk meg velük? Ez ilyenkor sérti az egyenlő bér elvét?
30. cikk / 49 Prémiumelőleg keresőképtelenség esetén
Kérdés: Munkatársaink a márciusi fizetésükkel együtt prémiumelőleget is kaptak. Ennek azonban feltétele, hogy munkaviszonyuk az utolsó 8 hónapban fennálljon. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az elmúlt 4 hónapban, 2012. október vége óta keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Az említett szabályra hivatkozva nem utaltunk neki prémiumelőleget. Jogosan jártunk el?
