Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] ...– haladéktalanul közli Önnel [Kp. 130. § (2) bekezdés]. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták tárgyában első fokon a munkavégzés helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Így Önt mint alperest ez a bíróság fogja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás egyoldalú munkaszerződés-módosítás miatt

Kérdés: Két hete a munkáltatóm kijelentette, hogy gazdasági ügyintéző helyett pénztárosra kívánja módosítani a munkakörömet, egyúttal az alapbéremet is visszavenné 15 százalékkal. Mindez számomra komoly visszalépést jelentene, ezért nem fogadtam el a módosítást. Mivel a munkáltatóijogkör-gyakorlóm ragaszkodott a módosításhoz, kénytelen voltam azonnali hatályú felmondással megszüntetni a munkaviszonyomat, hiszen a pénztárba osztottak be már előtte való héten is, mely számomra elfogadhatatlan lett volna. Most a munkáltató vezetője azt mondta, hogy a munkaviszonyt csak a felmondási idő letöltése mellett szüntethettem volna meg, és megtagadta a végkielégítés és a felmentési időre járó távolléti díjam kifizetését. Mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] ...volna meg, éppen ezért nem helytálló. Az Mt. értelmében a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót megillető távolléti díjat megfizetni [Mt. 70. § (3) bek., 77. §, 78...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Pertárgyérték megállapítása munkaügyi perben

Kérdés: Munkavállaló határozatlan idejű megbízási szerződést írt alá a munkáltatóval folyamatosan végzendő munka tárgyában. A munkáltató azonban nem fizeti ki a kiszámlázott megbízási díjat hónapok óta. A munkavállaló pert kíván indítani annak megállapítása iránt, hogy a megbízási szerződés valójában burkolt munkaszerződés, és kéri a munka díjának megfizettetését is. Egy ilyen perben mi lesz a pertárgyérték? Az áfával növelt számlák értéke? A bruttó számlaösszeg megfeleltethető a bruttó munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a felek között létrejött megbízási szerződés színlelt szerződés, és valójában munkaviszony leplezésére szolgált, a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság illetékes [Pp. 349/B. § (2) bek.]. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.