Közvállalatok vezetőinek javadalmazása

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó közzétételi szabályok körében a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás fogalma álláspontunk szerint a jogszabályi környezet tükrében nem egyértelmű. Értelemszerűen a munkáltató kötelezettsége feltüntetni az alapbért, ezenfelül az esetleges olyan jellegű juttatásokat, melyeket a vezető állású munkavállaló folyamatosan, rendszeresen megkap a munkáltatótól. A jogalkotói szándék is arra vonatkozik, hogy - többek között - a rendszeres javadalmazás nyomon követhető legyen, illetőleg a nyilvánosság is megfelelően tájékozódhasson a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részletes működéséről. Azonban kétséges számunkra, hogy a közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli juttatás körébe tartozik-e, ha a munkavállaló olyan kompenzációban részesül, amely az éves jövedelmét emeli ugyan, de az csak egyszeri juttatásként kerül számára kifizetésre. Konkrét példával élve, a munkáltató anyagi okok miatt nem tudja az adott évben az inflációs mértékkel követett béremelést végrehajtani, de a későbbiekben nem jövedelemként egyszeri esetben juttatásban részesíti a munkavállalóját. Ilyen esetben szükséges-e az egyszeri juttatás összegét is közzétennie a gazdasági társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, az Mt. 208. §-a szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók nevét, tisztségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Egy cég és egy személy – két jogviszonyban

Kérdés:

Lehetséges-e, hogy egy személy ugyanazon társaság vonatkozásában egyszerre lásson el egy bizonyos munkakört munkaviszony keretében, és a társaság ügyvezetését megbízási jogviszony keretében? Ha lehetséges, ebben az esetben – mivel az ügyvezetés nem munkaviszonyban, hanem megbízási jogviszonyban kerül ellátásra – ezen személy vezető állású munkavállalónak minősül-e? Továbbá, ha ez a személy nem minősül vezető állású munkavállalónak – tekintettel arra, hogy megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést –, a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében – helyettesítésére jogosított más munkavállalók vezető állású munkavállalónak minősülnek?

Részlet a válaszából: […] ...a társaság mint munkáltató szervezetén belül. Ha az ügyvezető megbízási jogviszonyban áll, nem minősül vezető állású munkavállalónak, miután a társaság vezetését nem munkaviszonyban látja el. Ebből következik, hogy az Mt. vezető állású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

A vezérigazgató helyettesítése

Kérdés: A cégnél van vezérigazgató és vezérigazgató-helyettes is, általános szabály szerint egymást helyettesítik. A vezérigazgató munkaviszonya megszűnt. Ki helyettesítheti a vezérigazgató-helyettest?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. és a Ptk. sem a vezérigazgató, sem a különböző gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, valamint vezető állású munkavállalóinak helyettesítésére vonatkozó szabályokat nem tartalmazza. Mivel nincs olyan előírás, amely kifejezetten meghatározná,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Ügyvezető megbízással

Kérdés:

Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...Nincs olyan rendelkezés, amely általánosságban kizárná azt, hogy a megbízási szerződéssel foglalkoztatott ügyvezető egyben külföldön munkavállaló is legyen. Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez önmagában a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Kettős jogállás: munkaviszony és ügyvezetői státusz

Kérdés: Van egy családi vállalkozás, több cégformában tevékenykednek, jelen esetben egyéni vállalkozásként és kft.-ként. A család egyik tagja üzletvezetőként dolgozik az egyéni vállalkozásban, ahol munkabért kap, a kft.-ben pedig ügyvezető. Akft.-ben kaphat-e költségtérítést, és ha igen, milyen levonások terhelik? A költségtérítésnek van-e alsó vagy felső határa?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a munkaszerződés szerint a munkaidő mértéke napi 12 óra is lehet [Mt. 92. § (2) bek. b) pont]. Annak sincs akadálya, hogy a munkavállaló a munkaviszonya mellett egy másik jogi személy vezető tisztségviselője (pl. egy kft. ügyvezetője) legyen. Ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Összeférhetetlenség a cégen belül

Kérdés: Egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja létesíthet-e jogviszonyt (munkaviszonyt/megbízási jogviszonyt) ugyanazon gazdasági társaságnál elnöki tanácsadóként?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységük során nem utasíthatóak [Ptk. 3:26. § (1), (3) bek.]. Gazdasági társaságok esetén a felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója [Ptk. 3:121. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Betéti társaság munkaviszonya saját kültagjával

Kérdés: Egy betéti társaság kültagja lehet-e munkaviszonyban állóként havi 20 órában bejelentve a saját cégében?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. nem korlátozza, hogy munkaviszony álljon fenn a munkáltató és olyan munkavállaló között, aki (részben) az adott munkáltató tulajdonosa. Ebben az esetben ugyanis a betéti társaság mint önálló jogi személy jelenik meg munkáltatóként, akihez képest akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból észleli [Mt. 27. § (1), (3) bek.]. Amennyiben a munkaszerződés egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Külföldi ügyvezető szabadságmegváltása

Kérdés: Egy tagtársaságunknál az ügyvezető munkaviszonyban áll, osztrák állampolgár. Mióta Magyarországon alkalmazásban áll, még nem írt ki szabadságot, 88 napja van összesen. A munkaviszonya rövidesen közös megegyezéssel megszüntetésre kerül, ám kérdéses, mi a teendő a ki nem adott szabadsággal. Megilleti-e egyáltalán az ügyvezetőt a magyar szabályok alapján? Nem lehet szankcionálni, hogy miért nem vette igénybe természetben ennyi év alatt?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavégzés rendszerint Magyarországon történik [Mt. 3. § (2) bek.]. Azaz, nincs jelentősége, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló amúgy nem magyar, ha a munkavégzés belföldön történik, arra a magyar munkajog az irányadó. Ettől azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Korlátozott belátási képességű vezérigazgató

Kérdés: A megváltozott munkaképességűek érdekében kérdezem, hogy miért nem ellenőrzik az akkreditált munkahelyek vezetőinek alkalmasságát a vezetésre? Ugyanis az egy (nem nevesítem) zrt. vezetői között pszichiátriai betegek vannak. A vezérigazgató asszony marékszámra szedi a nyugtatószereket, többször próbált meg öngyilkossági kísérletet. A dolgozók félve járnak be a munkahelyükre. Az idei évet azzal kezdte a vezérigazgató asszony, hogy több száz munkavállaló munkaidejét és munkabérét csökkentette. A sajátját megemelte, és felvette nem kevés összegért a testvérét is. Tehát alkalmatlan a munkaképesség-csökkent embereket foglalkoztató zrt. vezetésére!
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát. Csak akkor lehet helye munkaügyi ellenőrzésnek, illetve az adott munkáltatói intézkedés bíróság előtti megtámadásának a munkavállaló részéről, amennyiben a munkáltatói jogkörgyakorló eljárása munkaviszonyra vonatkozó egyes szabályba ütközik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.
1
2
3