225 cikk rendezése:
21. cikk / 225 Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés
Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
22. cikk / 225 Nyugdíjas foglalkoztatása egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: A 268/2022. és a 269/2022. Korm. rendelet változtat-e az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló, egészségügyben dolgozó munkavállalók nyugdíjazásának feltételein? Egy egészségügyben dolgozónak, amennyiben öregségi nyugdíjat igényel, és szeretne tovább dolgozni az intézményben, kötelező-e szüneteltetni a nyugdíj kifizetését? Neki jövedelemkiegészítés nem jár, nem egészségügyi dolgozó. Illetve, amennyiben egy egészségügyben dolgozó betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, és nem mond fel, vagy nem kéri a közös megegyezéssel történő megszüntetést, a munkáltatónak kötelező-e felmondani a dolgozónak a felmentési idő megadásával?
23. cikk / 225 Fizetés nélküli szabadság a szülői szabadság után és végkielégítés
Kérdés: Egyik munkatársunk gyermekgondozási szabadsága a gyermek háromévessé válásával, augusztus 3-án lejár. Jelezte, hogy e naptól kéri az időközben felhalmozódott szabadságai kiadását. Szeptember 6-án kellene jönnie először dolgozni, de további két hétre szeretne még otthon maradni, mert ekkorra esik az óvodai beszoktatás. Köteles vagyunk ezt neki engedélyezni? Ha felmondásra kerülne a sor, jár-e neki végkielégítés, ha a szülése előtt csak hét hónapot dolgozott nálunk?
24. cikk / 225 Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése
Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
25. cikk / 225 Változás a munkáltató személyében – a vállalkozó esete
Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
26. cikk / 225 Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre
Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
27. cikk / 225 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
28. cikk / 225 Felmondás – a minősítés vitatása miatt a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. 8. §-ának (12) bekezdése értelmében, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatán belüli illetményére a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének eredménye alapján tesz javaslatot. Ha a javaslatot az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy nem fogadja el, a munkáltató az egészségügyi szolgálati szerződést felmondja. Az egészségügyben dolgozót (gazdasági/műszaki munkakörben dolgozók) kell-e minősíteni? Értelmezésünk szerint a vonatkozó jogszabályok számukra nem biztosítanak jogorvoslatot. A 8. § (12) bekezdésében rögzített munkáltatói felmondás esetében a munkáltató az Mt. szabályai szerinti rendes felmondással mond fel az egészségügyi dolgozónak? Végkielégítés megilleti-e a dolgozót?
29. cikk / 225 Covid-védőoltás – a kötelező beadatás elmulasztásának következménye
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállalónkra a 449/2021. Korm. rendeletben foglaltak vonatkoznak. A dolgozó 2021. szeptember 15. napjáig kötelezettségének nem tett eleget, a védőoltást nem vette fel, orvosi szakvéleménnyel mentességét nem igazolta. A munkáltató szeptember 16. napján kelt, a dolgozó által ugyanezen a napon dokumentáltan át is vett írásos felhívásban 15 napon belül az oltás felvételére vagy orvosi igazolás bemutatására kötelezte a dolgozót, a jogkövetkezményekről tájékoztatva. A munkavállaló szeptember 16-án dolgozott, szeptember 17-én fizetett szabadságon volt, majd keresőképtelen állományba vették szeptember 20-án. A 449/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (13) bekezdésében foglaltakat szükséges-e az esetében alkalmazni, vagy jogviszonya azonnali hatállyal megszüntethető 2021. október 1. napjától?
30. cikk / 225 Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben
Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
