Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszából: […] Csődeljárás elrendelése esetén a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított harminc nap áll a hitelezők rendelkezésére, hogy az adóssal szemben fennálló követelésüket bejelentsék [Csftv. 10. § (2) bek. f) pont]. Ha a követelés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...összeg különbözetét késedelmi kamattal növelt összegben történőkifizetésére kötelezi munkáltatóját.Abban az esetben, ha a munkavállaló meg szeretné szüntetni ahatározatlan idejű munkaviszonyát, azt megteheti munkavállalói rendes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése

Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 3. §-ának (5) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy amunkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve ha erre jogszabályfeljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné. Álláspontunk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Munkáltatói jogos gazdasági érdek

Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. alapján a munkaviszony fennállása alatt amunkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogosgazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 3. § (5) bekezdés]. E kötelezettségmegsértéséhez nem szükséges, hogy konkrét munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.