Munkaszüneti napi keresőképtelenség – ami jár

Kérdés: A dolgozó megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabéres. Abban az esetben, ha a betegszabadságát kimerítette, táppénzen van, a munkaszüneti napra (ami hétköznapra esik) jár-e neki a táppénz mellé a munkaszüneti napra járó nyolc óra?
Részlet a válaszából: […] ...nap, akkor e napot mindig figyelmen kívül kell hagyni a teljesítendő munkaidő kiszámításánál. Ezen nem változtat, ha esetleg utóbb a munkavállaló az említett napon keresőképtelen lesz. A hétköznapra eső munkaszüneti napra eső munkaidőt tehát nem lehet beszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződéstől eltérő munkakörben (átirányítás), munkahelyen (kiküldetés) vagy más munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztassa a munkavállalóját. Ilyenkor a munkáltató egyoldalúan, utasítással "kimozdítja" a munkavállalót a munkaszerződés adta keretek közül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
Részlet a válaszából: […] ...a felek a munkaszerződésbenhatározzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződésmegkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani [Mt. 78. §(2) bekezdés]. Általános szabályként a munkaviszony létesítésének és akezdetének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói rendesfelmondással nem szüntethető meg tehát a 15 napos betegszabadság lejártátkövető egy év elteltéig, feltéve hogy a munkavállaló keresőképtelensége ezenidő alatt betegség miatt áll fenn. Ezt követően elvileg nincsen akadálya annak,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.