8 talált cikk a rendkívüli munkavégzés , munkaidő , munkarend , elszámolási időszak , heti pihenőnap , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Hogyan lehetséges Magyarországon a jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatni az építőiparban a dolgozókat (harmadik ország állampolgárait is beleértve) általános munkarendben, heti 48 órában, hétfőtől szombatig tartó munkavégzéssel, a munkabérnek az erre a napra járó "megduplázásával", vagyis a túlóráknak a megfizetése mellett úgy, hogy közben az nem ütközik a kötelező, folyamatosan hetente biztosítandó 48 órás pihenőidő követelményeivel? Meg lehet váltani a pihenőnapot? A heti hatnapos munkarendre a dolgozóknak van igénye. A munkaidőkeretben való elszámolás, mely szerint a munkaidőkeret ideje alatt is ki kell adni a heti 48 órás pihenőidőt, illetve a munkaidőkeret végén fennmaradó pihenőidőt egyben kell kiadni, sajnos számunkra nem jelent megoldást.

Kérdés:

Jogszerűen megteheti-e a munkáltató, hogy az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében ne 100%-os bérpótlékot fizessen, hanem 50%-osat egy másik heti pihenőnap biztosításával? Ha az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem lehet jogszerűen az 50%-os bérpótlékot és másik heti pihenőnapot biztosítani, akkor arra milyen esetben kerülhet jogszerűen sor?

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?

Kérdés: Idősek gondozóházában dolgozó közalkalmazott gondozónők túlórájával kapcsolatban szeretném kérni a véleményüket. A gondozónők 12 órás, folyamatos munkarendben, kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Ha a munkaidőkeret végén a kötelező óraszámnál többet dolgoztak, túlórát fizetünk: alapbér 100 százalék + 50 százalék túlórapótlék, pihenőnapra: alapbér 100 százalék + 100 százalék túlórapótlék. Ha a közalkalmazottnak a munkaidőkeret végén több pihenőnapja volt, mint a kötelező, akkor milyen százalékkal számolom el a túlórát? Tekinthetjük-e úgy, hogy a túlóra pihenőnapban lett kiadva, és akkor már csak 50 százalék, illetve 100 százalék túlórapótlékot kell fizetnünk?

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?

Kérdés: Megfelelő-e a munkaidő-beosztásunk, ha egy munkavállalónkat elszámolási időszak alkalmazásával az alábbi módon osztjuk be: hétfő: 14-18 óra, kedd-péntek 10-18 óra, szombat 9-13 óra?

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?

Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?