10 talált cikk a pihenőidő , munkaidő-beosztás , munkaszüneti nap , díjazás , pótlék , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?

Kérdés: Szórakoztatóegységeket működtető, heti 80 óra üzemelési időt elérő, rendeltetése szerint vasárnap és munkaszüneti nap is működő foglalkoztató vagyunk. Dolgozóink munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, teljesen változó munkakezdéssel és munkabefejezéssel dolgoznak (pl. 8-16, 10-18, 10-20, 18-06, 20-04, 22-06, 22-04 stb.). A napi munkaidő kezdete és befejezése nem mindig esik azonos naptári napra.
1. Beosztható-e a dolgozó a hónapban minden szombat éjszakára? Ebben az esetben a szombaton kezdődő és vasárnapra legkésőbb reggel 6-ig átnyúló műszak szombati munkavégzésnek számít-e, a vasárnapot tekinthetem-e vasárnapi pihenőnapnak? Tehát megvalósul-e esetükben a havi egy vasárnapra eső pihenőidő?
2. Ha munkaszüneti napot is érint az áthúzódó műszak (pl. október 22-én 22-04, illetve október 23-án 22-04-ig dolgozik a munkavállaló), akkor hány órára kell fizetni neki bérpótlékot a munkaszüneti napon történt munkavégzésért az egyik, illetve a másik esetben?
3. Részmunkaidős lemezlovasunkat az esetenként hétköznapra eső 00-04 beosztás mellett beoszthatjuk-e minden vasárnap 00-04-ig? Szerintem nem, mert esetében nem húzódik át szombatról vasárnapra a munkaideje, tehát nála adott, hogy melyik napon végez munkát (vasárnap). Ugyanakkor beoszthatjuk-e minden szombaton 23-04-ig? Ebben az esetben ő is az 1. pontban említettek szerint dolgozna. Kérdésem ugyanaz, hogy megvalósulna-e esetében a havi egy vasárnapra eső pihenőidő ilyen beosztás mellett?

Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-nk sportlétesítményt üzemeltet. Mind az alapító okirat, mind az önkormányzattal kötött közhasznúsági megállapodás tartalmazza, hogy a társaság tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről jogszabály szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A sportlétesítmény jellemzően reggel 6-tól este 11-ig fogad látogatókat, de a technológiai háttér miatt nevezhetjük folyamatosan üzemelőnek, mert a hűtéstechnikáért felelős gépház folyamatosan működik, továbbá igény esetén éjszaka is van mód a használatra. A technológiai háttér miatt nyaranta 1-2 hónapon át karbantartási szünet miatt zárva tartunk. Mindezek alapján a társaság tevékenysége megszakítás nélküli az Mt. 90. §-a értelmében? Karbantartóink, illetve portaszolgálatos biztonsági őreink készenléti jellegű munkakörökben dolgoznak, mivel a munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül állnak rendelkezésre. Rendes munkaidejük napi 8 óra, beosztás szerinti munkaidejük jellemzően 16-17 óra háromhavi munkaidőkeretben. Általában minden harmadik napon 06.00 órától 22.00 óráig dolgoznak, majd az ezt követő harmadik napon újra ilyen beosztásban. A munkaidő és pihenőidő aránya 16/56 óra. A munkaidő kezdete szinte soha nem változik. Úgy ítéljük meg, hogy műszak-, éjszakai, illetve vasárnapi bérpótlék nem, munkaszüneti napra azonban jár a dolgozóknak bérpótlék. Helyesen járunk el, ha csak a munkaszüneti napra vonatkozó pótlékot fizetjük? Jár a dolgozóknak a készenlétre vonatkozó 20% pótlék, ha nincs elrendelve készenlét, a munkaidőkeretben dolgozott órák száma megfelel a napi 8 órás rendes munkaidőnek, azonban a munkakör készenléti jellegű?

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.

Kérdés: Intézményünknél a vagyonőrök kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak. Két hónap alatt tizenöt 24 órás szolgálatot kell teljesíteniük. Munkaidő-beosztásuk szerint egymást váltva, 24 óra munkavégzésre vannak beosztva, majd ezt követően 72 óra pihenőidő jár részükre. Költségvetési intézményként működünk, a Magyar Államkincstár számfejtő hely adatai alapján a havi kötelező óraszám 174 óra kellene, hogy legyen. Ennek megfelelően a kötelező óraszám havi fix béres munkavállalónál két hónapra 348 óra. A vagyonőrök azonban a fentebb kifejtettek szerint két hónap alatt 360 óra munkát végeznek. A munkaóra-különbözetre milyen összegű bér jár, ha havi fix béresek, a tevékenységünk szolgáltatási funkció, és folyamatos vagyonvédelmet kell biztosítaniuk?

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?