6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Egészségügyi szolgáltató – a vezető javadalmazása
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
2. cikk / 6 Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
3. cikk / 6 Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei
Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
4. cikk / 6 Besorolás házi szociális gondozó szolgálatnál
Kérdés: Önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatánál idősellátásban dolgozó, házi szociális gondozó munkakörű, jelenleg a C fizetési osztályba sorolt közalkalmazottak besorolására vonatkozóan kérem állásfoglalásukat. A végzettségük az alábbi:
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
1. gimnáziumi érettségi bizonyítvány (1981), majd Tanítóképző Főiskola óvónői oklevél (1985), mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 34 762 01, 2017.);
2. általános iskola 8 osztály, mellette szociális gondozó és ápoló bizonyítvány (OKJ 33 8933 02, 2009);
3. Élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány (1987), szakirányú végzettség nélkül.
A kolléganő részére a munkáltatói jogkör gyakorlója az 1/2000. SzCsM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése alapján a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól két évre felmentést adott. A munkavállaló a kinevezés elfogadásával vállalta, hogy a szükséges szakképesítést a megadott időn belül megszerzi. A B fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök tartoznak, a C fizetési osztályba pedig az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítésekre épülő szakképesítéshez kötött munkakörök; az értelmező rendelkezés alapján a szakképesítés-ráépülések tartoznak ide. C fizetési osztályba sorolandók továbbá az érettségi végzettséghez kötött munkakörök is (Kjt. 61. §). A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú mellékletének I. pontja a szociális gondozó munkakört a B-E fizetési osztályok valamelyikébe rendeli besorolni (ez a rendelet nem különbözteti meg külön a házi szociális gondozó munkakört a besorolás szempontjából).
5. cikk / 6 Gyermekfelügyelő besorolása
Kérdés: Közalkalmazottként alkalmaznánk gyermekfelügyelőnek egy munkavállalót 0-24 órában működő gyermekotthonba. A jelentkező a 8. általános iskolai osztály elvégzése után bolti pénztáros részszakképesítést és ruházati eladó szakképesítés-elágazás bizonyítványt szerzett. Kinevezésében előírnánk részére a 3 éven belüli, a munkakör betöltéséhez szükséges óvodai dajka végzettség megszerzését. Felvételekor milyen fizetési osztályba kellene besorolnunk, változik-e ez a végzettség megszerzésekor?
6. cikk / 6 Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke
Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?