Adható juttatás munkahelyi gyakorlat alapján

Kérdés: Cégünknél a termelés egyes területein/szervezeti egységeiben dolgozók a munkabérükön felül mozgóbérben, munkaköri pótlékban részesülnek. Ez nem szerepel a munkaszerződésekben, és szabályzat sincs róla, de hosszú évek óta ez a munkáltatói gyakorlat. Most egyes dolgozókat más, olyan területekre helyez át a vezetője, ahol viszont már nem illetné meg őket ez a pluszjuttatás. Helyesen járunk el, ha erről írásbeli tájékoztatót adunk át az érintett dolgozóknak, illetve pótlólag elkészítünk egy szabályzatot, amely tartalmazza, hogy ezek a bérelemek mely területen történő munkavégzésért, milyen összegben, milyen feltételek mellett fizethetők ki, és ezt is átadjuk a dolgozóknak a tájékoztatóval egyidejűleg?
Részlet a válaszából: […] ...is [Mt. 17. § (1) bek.]. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról [Mt. 46. § (1) bek. g) pont]. Ha ezekben a feltételekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíj munka mellett – kötelező felmentés kérelemre

Kérdés:

Jelenleg önkormányzati intézményben határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezéssel foglalkoztatott óvodapedagógus 2023 januárjában több mint negyven év jogosultsági idővel rendelkezve kérte visszamenőleges nyugdíj megállapítását a 268/2022. Korm. rendelet és a 269/2022. Korm. rendelet által lehetővé tett, nyugellátás szüneteltetése alóli mentesülés miatt. A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási osztálya határozatával 2022. szeptember 1-jétől részére öregségi nyugdíjat állapított meg. A közalkalmazott 2023. november 5-én tölti be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 65. életévét. Jelen pillanatban az óvodában határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, melyet a fentiekben ismertetett jogszabályi lehetőségek miatt véleményünk szerint nem kell határozott idejű jogviszonyra módosítani, se megszüntetni és új jogviszonyt létesíteni. A közalkalmazott felvetette, hogy amennyiben 2023. augusztus 31-ével a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alóli mentesülése megszűnik, igénybe venné a neki járó nyolc hónap felmentési időt és az arra járó juttatást. Véleményünk szerint sem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti, sem a 30. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felmentési idő – amely a nyugdíjkorhatár betöltésének napján kezdődik – már nem jár neki, tekintettel a visszamenőleges nyugdíj megállapítására. Az óvodavezető a 65. év betöltését követően a közalkalmazottat már nem szeretné foglalkoztatni. Jól értelmezzük a jogszabályt? Hogyan járunk el helyesen az ő esetében?

Részlet a válaszából: […] A 268/2022. Korm. rendelet 2023. augusztus 31-ig átmeneti időre elhárította a különféle nyugellátások folyósításának akadályát a közszférában foglalkoztatott egyes személyek tekintetében, mivel úgy rendelkezett, hogy a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a törvény alapján bérpótlék vagy bármilyen többletjuttatás önmagában azért nem illeti meg, mert nem magyar forgalmi rendszámú tehergépjárművel végzi a feladatait. Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Egyoldalú munkáltatói juttatás (bónusz) felülvizsgálata

Kérdés: Termékmenedzser vagyok, értékesítéssel foglalkozom. Az alapbérem mellett minden hónapban a teljesítményemtől függően bónuszt is kapok, ami az alapbérem 50-70%-a is lehet. A bónuszhoz teljesítendő feltételeket a vezetőm határozza meg, amit két okból is igazságtalannak tartok. Egyrészt, nem mindenkinek azonosak a mutatószámai, vannak kollégák, akik jóval könnyebben teljesíthető elvárásokat kapnak (könnyebben eladható termékekkel dolgoznak). Másrészt, akit "termékszakértői" munkakörbe soroltak be, annak alapból magasabb bónusz jár, pedig ugyanazokkal a termékekkel dolgoznak, mint én is. Hova fordulhatok segítségért, hogy ezt a méltatlan rendszert meg lehessen változtatni?
Részlet a válaszából: […] ...és a joggal való visszaélés tilalmára (Mt. 7. §, 12. §). Önmagában azonban nem jelent jogellenes megkülönböztetést, ha egyes munkavállalók számára könnyebben elérhető vagy magasabb összegű a bónusz. Ez csak akkor minősül diszkriminációnak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Cafeteriajuttatás – csak a "főnökségnek"

Kérdés: Megteheti-e a munkáltató, hogy cafeteriajuttatást csak a felső vezetőknek ad, azonban a fizikai munkások nem részesülnének ebben? Megsérti ezzel a munkáltató az egyenlő bánásmód elvét az Mt. vagy más törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Munkabérnek minősül e szabály alkalmazásában minden, a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...javasoljuk annak megkötését. Emellett az is kiemelendő, hogy a munkabértartozás kölcsöntartozássá "alakítása" a fentieken túl még a munkavállaló számára is kedvezőtlenebb. Téves tájékoztatást adott tehát a munkáltató, mikor azt állította, hogy a cég csődje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság BH 2004. 332. számonközzétett ítélete megállapítja: munkaviszony nem létesülhet, ha a munkáltatóijogkör gyakorlója és a munkavállaló személye azonos. A munkaviszonylétesítésének – a Gt. és az Mt. szabályaiból következően – nemcsak az azelőfeltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál,illetve annak minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol amunkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, azzal, hogy ez utóbbiakesetében a választás akkor kötelező, ha az Mt. 65. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályok csak a tág értelemben vett közszférábanfoglalkoztatottakra terjednek ki, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonybanálló munkavállalók számára nem áll nyitva e lehetőség. Annak lehetőségét, hogya közalkalmazottak, a köztisztviselők, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
1
2