8 talált cikk a munkáltató , időtartam , kollektív szerződés , végrehajtás , munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A múlt hónapban az egyik kivitelezési helyszínen egy munkavállalónk nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert álláspontja szerint az aznapi festési feladatokhoz a létra nem volt biztonságos. Csak akkor kezdett el dolgozni (kb. három órával később), amikor valaki a központi raktárunkból kivitt neki egy másikat. A műszakvezetője utólag megvizsgálta a helyszínen lévő létrát, szerinte nem volt újszerű, de nem is volt vele gond. Valóban megtagadhatja a munkavállaló az utasítást, ha nem érzi biztonságosnak a munkaeszközt? Milyen díjazás jár erre az időre?

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
-az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?

Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?

Kérdés: A Kjt. egyértelműen rögzíti a közalkalmazottakat megillető alap-, illetve pótszabadság mértékét. Az Mt. 135. §-a alapján az Mt.-ben rögzített alapszabadság mértékétől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Az Mt. 135. §-a – a (4)-(6) bekezdések kivételével – a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazandó. Kérdésünk, hogy a felek a kinevezésben megállapodhatnak-e a Kjt.-ben rögzítetthez képest magasabb mértékű alapszabadságban, illetve megállapodhatnak-e több pótszabadságban, vagy ehhez mindenképpen kollektív szerződés szükséges? Hogyan kell értelmezni az Mt. 146. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezést? Milyen esetekben kerülhet sor arra, hogy a munkavállaló a munkáltatója hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól? Ez csak néhány óra, vagy akár egy teljes munkanap mentesülést is jelenthet? Ilyen esetben a kiesett munkaidőre a felek akár távolléti díj fizetésében is megállapodhatnak?

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?

Kérdés: Rákkeltő anyaggal dolgozom, jár nekem veszélyességi pótlék?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?