Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] A Púétv 105. §-ának (7) bekezdése szerint a szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szünetelésének időszaka – kormányrendeletben meghatározottak alapján – köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időnek tekintendő. A 401/2023. Korm. rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság kiadása több jogviszonyban

Kérdés: Egyik munkatársunk a helyi önkormányzat (közalkalmazott, napi 8 órában) és a polgármesteri hivatal (köztisztviselő, heti 10 órában) alkalmazásában is áll. Szabadságolást tekintve nem ugyanannyi munkanap jár egy adott évben, az alábbiakat figyelembe véve: közalkalmazottként jelenleg évi 28, köztisztviselőként évi 33 munkanap jár neki a Kjt., illetve a Kttv. szerint; ezeket a számfejtő program (KIRA) is követi. Helytálló-e az a gyakorlat, hogy amennyiben egy nap szabadságot vesz ki a munkavállaló, aznap egyik munkáját sem látja el, mindkét jogviszonyánál kiírunk egy nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a magánszemély több foglalkoztatási jogviszonyban is áll egyszerre – mint a kérdés szerinti esetben is, ahol köztisztviselő és közalkalmazott is, két párhuzamosan futó jogviszonyban –, a jogviszonyokból eredő jogait és kötelezettségeit önállóan, egymástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó egyik köztisztviselőnk 1978 júliusában kezdte a pályáját egy állami vállalatnál munkavállalóként. 1986. október 15-én került az akkori városi tanács idősek otthonához, ott időközben közalkalmazottá vált, majd 2009. január 1-jével áthelyezéssel került hozzánk, a városi önkormányzathoz, köztisztviselői jogviszonyba. Időközben nem volt egyetlen nap megszakítása sem. Jár-e neki a 25 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. 78. §-a szerint 25, 30 és 40 év közalkalmazottijogviszony után jár jubileumi jutalom, a Ktv. 49/E. §-a szerint 25, 30, 35 és40 év után. Jelenleg a kérdezett személy közszolgálati jogviszonyban áll, teháta jubileumi jutalomra való jogosultsága is a Ktv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Közalkalmazottból kormánytisztviselő – "buktató kérdések"

Kérdés: Május 1-jével az eddig a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónk jogszabály rendelkezésénél fogva beolvadt egy közigazgatási szervbe. Kérdésünk: a közalkalmazott – ideértve különösen a vezetőt, illetve magát az intézményvezetőt – munkaköre hogyan változtatható, különösen annak tükrében, hogy a Ktjv. 6/A. §-a a jogállásváltozás utáni 45. napra írja elő a besorolás elvégzését? Mi a helyzet azokkal, akik összeférhetetlennek bizonyulnak?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. állásidőrevonatkozó 144/A. § (4) bekezdését a köztisztviselőkre, így akormánytisztviselőkre is alkalmazni kell, ezért ha a munkavállaló (vezető) amunkáltató működési körében felmerült okból (a vezetői munkakörmeghatározásának hiánya miatt) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályok csak a tág értelemben vett közszférábanfoglalkoztatottakra terjednek ki, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonybanálló munkavállalók számára nem áll nyitva e lehetőség. Annak lehetőségét, hogya közalkalmazottak, a köztisztviselők, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Közszolgálati jogviszonyba beszámítandó időtartamok

Kérdés: Köztisztviselői kinevezést kaptam egy önkormányzatnál. A besorolásomkor a munkáltatóm figyelmen kívül hagyta azt az időszakot (2007. májustól novemberig), amikor alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgoztam. Kérdésem, hogy tényleg nem számít-e be ez az idő a fizetésem megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő besorolásánál figyelembe kell venni,továbbá meghatározza az azokból beszámítható időtartamok mértékét is. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásmunkaviszony keretében történik, így a besorolás megállapításakor ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.