Gondozó munkakörben dolgozók – besorolási alternatívák

Kérdés: Szociális szolgáltató intézményünkben foglalkoztatottak besorolásával kapcsolatban az alábbi kérdéseink merülnek fel: A 257/2000 Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a gondozó munkakörben foglalkoztatottakat "B", "C", "D" és "E" fizetési osztályba lehet sorolni. Ez alapján gondozó munkakörben foglalkoztatott munkavállalóink mindegyikét "B" fizetési osztályba soroltuk be. Mindannyian rendelkeznek Szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, de iskolai végzettségüket tekintve van 8 osztályt, szakmunkásképzőt végzett és érettségizett gondozónk is. Ápoló munkakörben minden alkalmazottunk "B", illetve "C" besorolásba került.
1. Az érettségivel rendelkező gondozóinkat szeretnénk "C" fizetési osztályba sorolni. Van-e erre lehetőségünk?
2. A 8 általánost végzett munkavállalóknál indokolja-e a szociális gondozó és ápoló szakképesítés a "C" osztályba sorolást?
3. A főiskolát végzett, szociálpedagógus vezetőgondozónk jelenleg "F" fizetési osztályba van sorolva. Vissza kell-e sorolnunk "E" fizetési osztályba?
4. Azt a munkavállalót, aki általános ápoló és általános asszisztens szakképzettségét egészségügyi szakiskolában vagy egészségügyi szakközépiskolában (érettségivel együtt) szerezte, de ugyanazt a képesítést jelenleg 54-essel kezdődő azonosító számú OKJ-képzésen lehet megszerezni, hová kellene besorolnunk?
5. Ápoló munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk felmentéssel "C" besorolást kapott. Helyes-e ez?
6. Ápoló munkakörben ápoló szakképzettségű munkavállalónk "D" besorolást kapott. Helyes-e ez?
7. Szociális étkeztetésben asszisztenseket alkalmazunk. Minden 100 ellátott után szükséges egy szakképzett asszisztenst alkalmazni. A kötelező egy szakképzett asszisztens mellett dolgozó szakképzetlen asszisztensek besorolása "A" osztályba történt. Jogszerű-e az alkalmazásuk?
Családi bölcsődében dolgozók esetén:
8. Egyik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személyként alkalmazott munkavállalónk óvodai dajka szakképesítéssel rendelkezik, és "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett. Másik munkavállalónk ugyanilyen munkakörben kisgyermek gondozó-nevelő képesítést szerzett, és szintén elvégezte a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot. Mindketten "A" besorolást kaptak. A harmadik bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy a "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot elvégezte, és óvodapedagógusi diplomát szerzett, ez alapján "F" osztályba került. Helyes-e a besorolásuk?
9. Kisgyermeknevelő munkakörben alkalmazhatunk-e olyan személyt, aki "családi bölcsőde működtetője" tanfolyamot végzett, és óvodai dajka szakképesítést szerzett?
10. Minden állandó segítő munkakörben alkalmazott munkatársunk "A" besorolást kapott. Ha az állandó segítő érettségivel rendelkezik, magasabb osztályba kell besorolni, mint "A"?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] ...maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §). Itt jegyezzük meg, hogy az Mt. 208. §-ának (4) bekezdése szerint a vezető állású munkavállaló – a munkáltató vezetője – munkarendje ugyan törvény alapján kötetlen, de az Mt.-nek a vezető állású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Várakozási idő csökkentése pedagógusoknál

Kérdés: Óvodavezetőnk 2013. június 14-én pedagógus-szakvizsgát tett, mellyel a számára előírt hét­évenkénti továbbképzési kötelezettségét teljesítette. Az akkor még hatályos 138/1992. Korm. rendelet 14. §-a alapján jogosultságot szerzett a fizetési fokozat egy évvel történő csökkentésére. Következő magasabb fizetési fokozatba lépésének várható ideje 2016. január 1-je volt. Fenti jogszabály azonban 2013. augusztus 31-én hatályát veszítette, és a szeptember 1-jétől hatályos Nkt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglalt, továbbképzési kötelezettséget szabályozó előírás a magasabb fizetési kategóriába lépések közötti várakozási idő csökkentését már nem tartalmazza. Érvényesíthető-e most a 2013 júniusában szerzett jog, azaz 2016. január 1-je helyett ez év januárjától átsorolható-e a magasabb fizetési fokozatba? A 2013. szeptember 1-jétől hatályos jogszabályt csak az ezt követően teljesített továbbképzések esetében kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerepel a 326/2013. Korm. rendelet 35. §-ának (3) bekezdésében, miszerint a köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.