Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...akkor beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeretben

Kérdés: A munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Ha egy napon 8 óra helyett 10 órát kell dolgoznia, azt le lehet csúsztatni a munkaidőkeretben, vagy rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadó [Mt. 97. § (4) bek.]. A beosztás közlésére vonatkozó szabályok alkalmazását nem érinti az a tény, hogy a munkavállaló foglalkoztatására munkaidőkeretben kerül sor; azaz, ha volt közölt munkaidő-beosztása, és attól eltérően kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Vasárnap és munkaszüneti nap díjazása a szállodában

Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlék a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén akkor illeti meg a munkavállalót, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, vagy a kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Részmunkaidő – a beosztás szerinti munkaidő nem arányosítandó

Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló esetén a napi 12 órás beosztást kell-e arányosítani, azaz a 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót lehet-e napi 6 órát meghaladó munkára is beosztani?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő mértékére vonatkozik, és azt határozza meg, hogy a munkaviszonyban a munkáltató milyen óraszámban vállal foglalkoztatási, a munkavállaló pedig rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettséget. Az így meghatározott mértékű munkaidőt fogja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló teljes napi munkaideje az általános szabály szerint napi nyolc óra lehet [Mt. 92. § (1) bek.]. Ugyanakkor a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben

Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a kérdést csak munkaszerződésben lehet szabályozni, ezért álláspontunk szerint ilyen megállapodást kötni csak a munkáltató és a munkavállaló jogosult – a kollektív szerződés a saját hatáskörét nem bővítheti ki. A kollektív szerződés ugyancsak nem írhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Készenléti jellegű munkakör fogalma

Kérdés: Az Mt. 92. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján az általános teljes napi munkaidőnél, 8 óránál hosszabb munkaidőben nem lehet foglalkoztatni senkit (kivéve a munkáltató hozzátartozóját és a készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállalókat). Mi alapján határozhatja meg a munkáltató a készenléti jelleget, amikor a szerződésbe beleírják? Ha biztonsági őrként aktívan (napi 13-14 órán keresztül) egy üzlet őrzését végezzük, annak teljes nyitvatartási idejében, akkor az készenléti jellegű munkakörnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...92. § (1) bek.]. A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét (heti 60) órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Ezt nevezik hosszabb teljes napi munkaidőnek [Mt. 92. § (2) bek. a) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Fiatal munkavállaló – mint alkalmi munkás

Kérdés: "Gyorsételt" készítő kis üzletem van. Kérdésem, hogy alkalmazhatok-e 18 év alatti munkavállalót (testvérem lányát) a húsvéti, pünkösdi ünnepek alatt kisegítő jelleggel, alkalmi munkában?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített foglalkoztatás egyik formája az alkalmi munka. Fiatal munkavállaló alkalmi munka keretében való foglalkoztatását elvi jelleggel sem az Efo-tv., sem az Mt. 202-203. §-ai nem zárják ki. Azonban így csak az a személy foglalkoztatható, aki a 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...23. munkaszüneti napnak minősül. Ezen a napon, külföldön történő munkavégzés során – minderre tekintettel – a munkavállaló rendes munkaidőben is munkát végezhet [Mt. 102. § (1)-(2) bek.]. Ennek további feltétele, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.
1
2
3