6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Bejelentési kötelezettség utólagos teljesítése
Kérdés: Egy kft. négy és fél éven át bejelentés és írásba foglalt munkaszerződés nélkül, feketén foglalkoztatta nyugdíjas cégvezetőjét, aki nyugdíjazásáig teljes munkaidőben látta el feladatait. A munkaügyi ellenőrzés során a munkaügyi hatóság megállapította a feketefoglalkoztatást, és jogerős határozatban kötelezte a munkáltatót, hogy tegyen eleget az Art.-ben előírt bejelentési kötelezettségének. A cégvezetőt a jogellenes foglalkoztatás miatt törölték a cégnyilvántartásból. A kft. ügyvezetője négy és fél évre visszamenőleg 3910-es FEOR-szám alatt részmunkaidős munkaviszonyban, napi 2 óra munkaidős foglalkoztatásban, nyugdíjasként, legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő bérminimumon jelentette be a nyugdíjas volt cégvezetőt, és az évekig elmulasztott járulékfizetési kötelezettségének ez alapján tett eleget. A cégvezető nyugdíjaskénti munkába állása előtt nem kötöttek megállapodást írásban a részmunkaidős foglalkoztatásról, csak a munkaügyi ellenőrzést követően, a cégvezetői tisztség megszűnése után került sor visszamenőlegesen a munkaszerződés megkötésére négy és fél éves határozott időre. Jogszerűen járt-e el a kft., amikor évekre visszamenőleg napi 2 órás részmunkaidőre jelentette be a cégvezetőt a munkaügyi hatóság jogerős, bejelentésre kötelező határozata alapján? Mentesülhet-e az éveken át feketén foglalkoztató cég ezzel a "trükkös" bejelentéssel a közteherviselés háromnegyed részének megfizetésétől? Az Mt. szerint részmunkaidős foglalkoztatás esetén arról a munkakezdés előtt írásban meg kell állapodni. A részmunkaidős foglalkoztatás az általánostól eltérő, kivételes lehetőség, az megállapodáson alapulhat. A nyugdíjas cégvezetővel munkába állása előtt nem állapodtak meg a részmunkaidős foglalkoztatásról. Jól gondolom, hogy ebben az esetben csak teljes napi munkaidőre – napi 8 órára – jelenthette volna be a munkáltató visszamenőlegesen a cégvezetőt, és az elmulasztott járulékokat is a teljes munkaidős foglalkoztatást alapul véve kellett volna megfizetnie?
2. cikk / 6 Ügyvezetői állásban – megbízás vagy munkaviszony
Kérdés: A társaság ügyvezetőjét feladatainak ellátására a tulajdonos – taggyűlési határozattal – megbízási szerződés keretében bízta meg. Az ügyvezető jogviszonyát azonban nem megbízási jogviszonyra tekintettel jelentette be a NAV-hoz, és számfejtette le a bérszámfejtés során, illetve vallotta be a 08-as bevallások szerint, hanem munkaviszonyra tekintettel. Ez sajnos csak most derült ki, amikor a tulajdonos visszahívta ügyvezetői státuszából. Az elmúlt időszak jogviszonyát mire tekintettel kell elbírálni, hogyan kell a megszűnést kezelni? Az ügyvezetőt munkaviszonyra vagy megbízási jogviszonyára tekintettel kell igazolásokkal ellátni?
3. cikk / 6 Munkaviszony létesítése és bejelentése
Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
4. cikk / 6 Ügyvezető jogviszonyának bejelentése
Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?
5. cikk / 6 Munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése
Kérdés: Egy véletlen folytán tudomást szereztünk a Cégközlönyből, hogy a társaságunk kiemelt ügyfeleivel foglalkozó üzletkötőnk lakóhelye megegyezik az egyik legjelentősebb versenytársunk székhelyével. Ekkor döbbentünk rá arra, hogy a munkavállalónk férje valójában a konkurens cég egyik vezető tisztségviselője. A tényekkel való szembesítést követően azzal védekezett a munkavállalónk, hogy semmiféle személyes közreműködés nem terheli a másik vállalatnál, ezért nem tartozott felénk bejelentési kötelezettséggel. Azt is mondta, hogy soha semmilyen információt nem adott át a férje cégének, ő az üzletkötést olyan versenyhelyzetnek élte meg, ahol maximálisan akart teljesíteni. Ennek ellenére a munkavállaló a szemünkben teljesen hitelét vesztette, és rendkívüli felmondást fontolgatunk. Mivel sürget az idő, kérem mielőbbi véleményüket az esettel kapcsolatban.
6. cikk / 6 Munkáltatói jogos gazdasági érdek
Kérdés: Rendkívüli felmondással élhetünk-e, ha alkalmazottunk egy másik, hasonló tevékenységet folytató gazdasági társaságban üzletrésszel rendelkezik, bár ott nem dolgozik, nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya? Kérdésünk: mindez önmagában összeférhetetlen helyzetet eredményez-e nálunk fennálló munkaviszonyával kapcsolatban? Kerülő úton tudtuk meg alkalmazottunk társasági tagságát, ezt a tényt elfelejtette közölni. Munkáltatóként megszüntethetjük-e munkaviszonyát?