6 talált cikk a baleset , időtartam , munkaidő , munkakör , munkavállaló kifejezésre

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Kérdés: Munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy különösebb megkötések nélkül saját maga dönti el, hogy mikor jön be a munkahelyre. Elég változatos időpontokban lehet vele találkozni, akár hétköznap, akár hétvégén éjszaka is, rendszertelenül. Az egyik szombati nap – állítása szerint – délután bejött, és estefelé, távozáskor a félhomályban megbotlott az irodában lévő belső lépcsőn, és elesett. Elmondása szerint üldögélt ott egy darabig, amíg ki nem tisztult a feje, majd lement segítséget kérni. Az nem vitatott, hogy aznap délután bent volt, mivel 17:30-ig volt levelezése, és az sem, hogy valahol, valamikor elesett, mivel a földszinten működő bár irodájába bekopogott éjjel 11 óra körül, és ott hívták hozzá a mentőt. Most azonban azt állítja, hogy a baleset munkabaleset volt, és kártérítést kér. Jogosan?

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?

Kérdés: Fizetett ünnepen (munkaszüneti napon) elrendelt munka esetén milyen büntetéssel kell számolnunk? Cégünk több műszakos munkarendben működik, vasárnaponként nincs termelés. Ugyanakkor munkatorlódás miatt az év végén fel szokott merülni igény a munkaszüneti napokon is a munkavégzés elrendelésére. Tevékenységünk egyszerű kézi összeszerelés. Önkéntes jelentkezés alapján szervezhetünk-e műszakot az ünnepnapokra? Járhat-e ez valamilyen büntetéssel, figyelemmel arra, hogy a munkavállalók vállalják az ünnepi munkát?

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?

Kérdés: Informatikus munkavállalóink rendszerfelügyelőként gyakran teljesítenek ügyeletet. Az új Mt. szerint nemcsak az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, hanem a teljes ügyeleti idő rendkívüli munkavégzésnek számít majd. Attól tartok, hogy így nagyon hamar kimerül a rendkívüli munkavégzés 250 órás éves kerete. Van-e más munkaidőszabály, amely során az ügyeleti időt figyelembe kell vennünk az új törvény szerint?