Magyarázat: rugalmas munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés:

Társaságunk kollektív szerződésében rugalmas munkarend szerepel, így az tartalmazza a törzsidőt és a peremidőt. A kollektív szerződés azt is tartalmazza, hogy a rendes munkaidőt hétfőtől péntekig lehet beosztani azzal, hogy hétfőtől csütörtökig 8,5 órát kell mindennap dolgozni, míg pénteken csak 6 órát, így tehát egy héten összesen 40 óra a teljesítendő munkaidő.
1. Helyes-e az a megállapítás, ahhoz, hogy – jogszerűen – egyenlőtlen beosztást tegyünk lehetővé, a kollektív szerződésben feltüntetett rugalmas munkarend önmagában nem elegendő, hanem szükséges még munkaidőkeret elrendelése is? (A munkaidőkeret alkalmazására csak azért kerülne sor, hogy az egyenlőtlen beosztást jogszerűen lehetővé tegyük.)
2. Ha a kollektív szerződésben foglalt rugalmas-egyenlőtlen munkarendet akarjuk alkalmazni, hogyan lehet összekombinálni a rugalmas beosztást és a munkaidőkeretet? Elegendő az, ha például négyheti munkaidőkeretet rendelünk el, és a beosztási szabályok kapcsán csak utalunk a kollektív szerződésben foglalt törzsidőkre és peremidőkre?
3. Elvonatkoztatva a fenti tényállástól, be lehet-e vonni a munkavállalókat a munkaidő-beosztásba oly módon, hogy azt mondjuk, egy hétre levetítve úgy kötelesek beosztani a peremidejüket, hogy azok a törzsidőkkel együtt hetente adják ki a 40 órát?
4. Van-e bármi akadálya annak, hogy a rugalmas-egyenlőtlen munkarend mellett azt is előírjuk, hogy az általános munkarendet (hétfő–péntek) is alkalmazzuk? (Erre elsősorban azért lehetne szükség, hogy ha hetente 40 órát írunk elő, és például egy munkaszüneti nap pont hétköznapra esne, akkor azon a napon ne kelljen dolgozni, és e héten az adott napnak megfelelő munkaidővel kevesebbet kelljen dolgozni.)

Részlet a válaszából: […] ...akkor beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Munkaidő és bér a behívásos munkaviszonyban

Kérdés: A "Behívás: idő- és bérelszámolás" címmel feltett kérdésre adott szakértői válaszból idézünk (Munkaügyi Levelek 118. szám, 2321. kérdés): "Az Mt. 193. §-a nem zárja ki az állásidőre és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségére vonatkozó általános szabályokat [Mt. 51. § (1) bek. és 146. § (1) bek.]. Ebből pedig az következik, hogy a fenti magyarázattal szemben nemcsak a ténylegesen ledolgoztatott órákra jár a munkabér, hanem a be nem osztott órákra is. Ezen értelmezéssel szemben meg kell jegyeznünk, hogy így viszont lényegében kiüresedik az egész intézmény, hiszen csak annyi speciális vonása maradna, hogy ebben az esetben elegendő rövidebb, legalább háromnapos határidővel közölni a munkaidő-beosztást. Ezt viszont felesleges külön kimondani a törvényben, hiszen például kollektív szerződésben a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó határidő egyébként is eltérést engedő, akár a munkavállaló hátrányára is (Mt. 135. §). Másfelől, a törvényszövegben a »feladatok esedékességéhez igazodó munkavégzési kötelezettség« kitétel lényegében értelmetlen maradna, hiszen a behívás szabályaival a kihasználatlan munkaidő csupán a munkáltató részére fizetett rendelkezésre állás csökkentésére ad lehetőséget."
A behívás alapján történő foglalkoztatásnak mi a jogszerű, elfogadott gyakorlati értelmezése? Hogyan kell helyesen értelmezni ebben a foglalkoztatási konstrukcióban a munkaidőkeretben a munkaidő és a munkabér elszámolását, azaz, ha a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőhöz képest kevesebb vagy több munkaidőre hívja be a munkáltató a munkavállalót, felmerül-e az állásidőre járó díjazás, illetőleg a rendkívüli munkavégzés díjazásának fizetése? Ha igen, akkor pontosan mi a különbség egy részmunkaidős foglalkoztatás és a behívás alapján történő foglalkoztatás között a munkaidő-munkabér elszámolását illetően?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy a behívásos munkaviszony esetén is alkalmazni kell a munkaidőkeretre irányadó elszámolási szabályokat. Azaz, ha a munkavállaló a beosztható munkaidőnél többet teljesített, azt rendkívüli munkaidőként kell elszámolni, míg ha kevesebbet osztott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Vasárnapi pótlék – nem jogosultak a játszóház dolgozói

Kérdés: Egy játszóházban a munkavállalók munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva. Kell-e részükre a vasárnapi munkavégzéséért 50%-os vasárnapi pótlékot adni? Adható-e nekik vasárnapipótlék-általány?
Részlet a válaszából: […] ...vasárnapi pótlékra való jogosultságnak nincs köze ahhoz, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik-e. Az Mt. szerint, a vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót az alábbi esetekben illeti meg 50%-os vasárnapi pótlék:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Pihenőidőre elrendelt túlóra munkaidőkeretben

Kérdés: Úgy is meghatározható a munkaidőkeret, hogy ne egy naptári éven belül legyen mind a négy hónap? Például, idén novembertől tartana 2020 februárjáig. Úgy kalkulálunk, hogy a keretben nem tudjuk majd biztosítani teljes egészében a munkavállalót megillető heti pihenőidőt. Ha a keret átlagában a pihenőnapot vagy a 48 óra pihenőidőt nem kapta meg a munkavállaló, akkor a keret zárásakor fizetnem kell neki pihenőnapi pótlékot az elmaradt pihenőidő helyett? Ha esetenként még a 40 óra pihenőidőt sem kapják meg a dolgozók, de fizetünk pihenőnapi pótlékot, akkor az jogilag helyes eljárás? Lehet-e a pihenőnapi túlóra helyett két pihenőnapot adni bérpótlék nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...figyelni kell, hogy a rendkívüli munkaidő maximuma naptári évre értendő. Ez pedig 250 óra, amit kollektív szerződéssel legfeljebb 300, a munkavállalóval kötött egyéni megállapodással pedig legfeljebb 400 órára lehet emelni [Mt. 109. §, 135. § (3) bek.]. Ha tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Elmaradt három műszak – a munkaidő-beosztás kifogásolása

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarend és munkaidőkeret van érvényben abban az üzemben, ahol én is dolgozom. Ebből kifolyólag van, akinek úgy van meghatározva a munkarendje, hogy váltakozva dolgozik, egyszer nappal, egyszer éjszaka. Én viszont folyton nappalos műszakra vagyok beosztva, és a beosztásom vagy hétköznapra, vagy hétvégére, szombatra vagy vasárnapra esik. Megteheti a munkáltató, hogy ténylegesen nem oszt be váltakozó műszakba, délutánra és éjszakára, és ha igen, akkor elrendelhet számomra hétvégén munkavégzést úgy, hogy nem fizeti meg a vasárnapi pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység esetén a vasárnapi munkavégzés rendes munkaidőben elrendelhető [Mt. 101. § (1) bek. c) pont], és ebben az esetben a munkavállalót a vasárnapi pótlék sem illeti meg [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Munkaidőkeret alkalmazása egyetlen munkavállalónál

Kérdés: Egy adott munkáltatónál lehet-e egyetlen személyt munkaidőkeretben foglalkoztatni? Változtat-e a helyzeten, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, vagy ha behívásos munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. általános szabálya szerint a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja [Mt. 93. (1) bek.]. A munkaidőkeret tartama általános szabály szerint legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, de egyes speciális esetekben akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka

Kérdés: A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?
Részlet a válaszából: […] ...egy évnél hosszabb keret esetén is érvényesül. Így például lehetséges, hogy a 2019. január 1-jén induló hároméves munkaidőkeretben a munkavállaló 2019. január és február hónapokban összesen 100 órával többet dolgozik, mint amennyi időre egyébként beosztható lett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Éjszakai munka és készenlét elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkavállaló a munkaidőkeret alatt éjszaka is dolgozik, akkor ezt nem kell még pluszban elszámolni neki (15%-os pótlék), hanem csak beleszámítani ezeket az órákat is a munkaidőkeret alatt ledolgozható óraszámba? Ugyanez felmerül a készenlét kapcsán is. Ha készenlétet rendelnek el a munkaidőkeret alatt, és ezalatt túlórái lesznek, azt is bele kell számítani a munkaidőkeret óraszámaiba? Ezekben az esetekben a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékot csak akkor kell kifizetni, ha a munkaidőkereten felüli óraszámot rendelik el?
Részlet a válaszából: […] ...éjszakai pótlék a 22 és reggel 6 óra közötti, az egy órát meghaladó munkavégzésért jár, függetlenül attól, hogy egyébként a munkavállaló munkaidőkeretben dolgozik. Nem jár ugyanakkor éjszakai pótlék, ha a munkavállalót erre az időre műszakpótlék illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató nem rendel el munkaidőkeretet (vagy elszámolási időszakot), a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, ami szerint a munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), a pihenőnapjai a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkavégzés elrendelhetősége

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató alapvetően jogosult a munkavállalót rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezni, ennek elrendelésekor azonban köteles a törvény által szabott korlátozásokra tekintettel lenni. Ilyen korlátozás többek között a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.
1
2
3
7