8 talált cikk az adó , őrzés , munkáltató , munkavédelem , munkavállaló kifejezésre

Kérdés:

Egy takarító munkavállalónkat kiküldetés keretében vidéki telephelyünkre vezényeltük, ahol a másik kollégájával egy raktárt kellett rendbe tenniük. A konkrét munkavégzési körülményekre és általában is megkapták a munkavédelmi oktatást; kifejezett szabályaink vannak arra nézve, hogy létrán egyedül munkát végezni nem lehet, továbbá a kétágú létra fokáról oldalra, más felületre átlépni minden esetben tilos, ilyenkor más feljutási módot kell választani. A munkavállalónk ennek ellenére takarítás közben egyedül felmászott a munkavégzéshez kapott kétágú létrára, és azon oldalra és átlépve fel akart lépni az egyik polcrendszer tetejére. A létra lába azonban ehhez a művelethez laza volt, a létra hátrabillent, ami miatt a munkavállaló leesett, és csonttörést szenvedett. Most kártérítést kér a baleset miatt. Felelősek lehetünk?

Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?

Kérdés: Tudjuk, hogy a hatályos szabályozások értelmében a munkáltató felelőssége, hogy a biztonságos munkakörülményeket biztosítsa a munkavállaló számára. Ennek értelmében a munkát úgy kell szervezni, hogy a képernyős munkakörök esetében a képernyő előtt töltött napi munkaidő ne haladja meg a 6 órát, illetve, hogy óránként 10 percre megszakítsa a munkavállaló a képernyős munkavégzést. Átadhatja-e a munkaszervezés feladatát/felelősségét a munkáltató a munkavállalónak részben vagy egészében, abban az esetben, ha nem kötetlen a munkarend? Ha igen, akkor kötelessége/felelőssége-e, hogy ellenőrizze, hogy a munkavállaló hogyan szervezi meg a munkáját? Ilyenkor hogyan oszlik meg a felelősség abban az esetben, ha a munkavállaló több időt tölt egy nap a képernyő előtt, mint 6 órát, és/vagy nem tartja be az óránként 10 perces monitorszünetet? Amikor ezt a szabályt hozták, még a jelenleginél jóval korszerűtlenebb monitorokat használtak, és az eszközök fejlődését nem követte le a szabályozás. A tipikus irodai munkakörökben 100 esetből 99-ben nem tudják/akarják betartani sem a 6 órás szabályt, sem a 10 perces monitorszünetet, értem itt a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt.

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?

Kérdés: Köteles a munkaadó szondáztatni? Ha igen, milyen gyakran és a dolgozók hány százalékát? Köteles róla jegyzőkönyvet vezetni?

Kérdés: A munkaügyi felügyelet megbüntetett minket. A tetőfedő munkavállalóink éppen arra készültek, hogy megkezdik a munkát egy ház tetején, még nem dolgoztak, amikor a felügyelők kiszálltak. Arra hivatkozással, hogy nincs védősisakjuk, valamint nincs biztosítva a kellő leesés elleni védelem, bírságot szabtak ki, és megtiltották a munkavégzést. Szerszámaik a tetőn voltak ugyan, de szerintünk viszont nem lehetett volna jogsértést megállapítani, hiszen munkavégzés, és így veszélyeztetés ténylegesen nem történt! Érdemes-e megfellebbezni a határozatot?

Kérdés: Megteheti a munkáltatónk, hogy eltilt a munkahelyi dohányzástól? Reggel 9-től du. fél 6-ig tart a munkaidőnk, amelyből csak az ebédszünet alatt tudunk dohányozni. Nincs megfelelő hely biztosítva a dohányosoknak, és a munkánk jellege folytán nem tehetjük meg, hogy a dohányzás idejére elhagyjuk az épületet. Kérem szíves válaszukat!