Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban áll. A kérdés nem tartalmazza azt a körülményt, hogy határozott idejű lenne a munkaviszony. A kérdés szerint a munkavállaló 2022. december 4. napjától rokkantsági ellátásban részesül, ezért azt, hogy "pénzbeli ellátás nélkül" keresőképtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkaidő tartamának kerekítése

Kérdés:

Szociális intézményben, munkaidőkeretben dolgozó gondozónő munkaszüneti napi munkaidő-beosztása 7–19 óráig szólt. 13 óra 20 perckor a dolgozó jelezte, hogy nincs jól, munkáját átadta felettesének, annak engedélyével hazament. 6 óra 20 perc munkavégzés történt munkaszüneti napon, melyre 100%-os pótlék jár a munkavállalónak. Ebben az esetben a pótlék a 6 óra 20 percre jár (azaz a ténylegesen ledolgozott munkaidőre), vagy kerekíteni szükséges egész órára a 20 percet?

Részlet a válaszából: […] ...a mértékegység vonatkozásában. Nincs azonban olyan szabály sem, ami felhatalmazná a munkáltatót arra, hogy a tényleges teljesítéstől a munkavállaló hátrányára eltérve, azaz lefelé kerekítve fizessen bért. Nincs mód tehát a munkavállalót hátrányosan érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés

Kérdés: Közalkalmazottunk 22 éve dolgozik az intézményünkben. Tavaly júniustól táppénzre ment, amit először úgy kommunikált, hogy néhány hónapos pihenésre van szüksége, majd ebből egy év lett. Közben szóban többször elmondta, hogy nem szeretne visszajönni dolgozni, de ezt nem volt hajlandó írásba adni. Idén júniusban a korábban ki nem adott és az idénre részarányosan járó szabadságát is kivette, ami augusztus közepéig tartott. Azóta csak felszólításra volt hajlandó közölni, hogy szabadságát követően ismét betegállományban van. Távollétei ezek alapján: 2021. június 2. – 2022. június 17. (keresőképtelenség), 2022. június 20. – 2022. augusztus 16. (szabadság), 2022. augusztus 17. – 2022. szeptember 30. (keresőképtelenség). Meddig lehet keresőképtelen állományban? Esetleg ez a távollét idővel igazolt lesz illetmény nélkül? Munkaköri alkalmatlanság címen fel lehet menteni? Nem valószínűsíthető, hogy vissza szándékozik jönni, illetve már az együttműködés sincs kilátásban. A kollégák elmondása alapján végkielégítéssel szeretne elmenni, "erre játszik". Valóban ez az egyetlen út? A munkáltató milyen módon válhat meg tőle? 1960-ban született, tehát az öregségi nyugdíj betöltése előtt áll három évvel.
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásának célja az, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló/közalkalmazott (biztosított) a munkáját többek közt betegsége miatt nem tudja ellátni [102/1995. Korm. rendelet 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei

Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel összefüggésben kötelezettségszegést. Az Mt. közalkalmazottakra is irányadó 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállaló köteles a munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Felmentett közalkalmazott betegszabadsága

Kérdés: Ha egy felmentett közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítés ideje alatt beteg lesz, hogy kell értelmezni a keresőképtelenséget? Fennáll-e mindez pusztán az orvosi igazolással, esetleg kell hozzá, hogy az illetőnek egyébként legyen munkavégzési kötelezettsége? Tehát erre az időre felmentési pénzt kell neki fizetni, vagy elég a betegszabadságára járó díjazás?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyra is alkalmazandó Mt. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése szerint a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A kifizetett munkabért visszakövetelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Felmentési idő tartamára eső munkaszüneti nap

Kérdés: A felmentési időbe munkaszüneti nap esik. Beleszámít-e a felmentési idő napjainak számába, illetve jár-e erre díjazás? Ha a munkaszüneti nap a betegség (keresőképtelenség) idejére esik, jár erre a napra betegszabadság és távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési időt mint időtartamot az Mt. arra tekintet nélkül határozza meg, hogy ezt az időszakot a munkavállaló munkában tölti-e vagy sem. Nincs jelentősége, hogy a felmentési időre hány heti pihenőnap, szabadság, betegszabadság vagy éppen munkaszüneti nap esik. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díj számítása

Kérdés: Egyik munkavállalónknak 2013. január 2-án felmondtunk. 2007. november 22-től állt munkaviszonyban, így a felmondási ideje 30+15 nap, és 2 havi végkielégítés jár neki. A felmondási idő teljes tartamára felmentettük a munkavégzés alól. A felmondási időt és a végkielégítést távolléti díjjal számoltuk el. Kérdésünk a távolléti díj számításával kapcsolatos. A munkavállaló alapbére 180 000 Ft/hó, 2012. július 1-jétől 2012. december 31-ig 60 283 Ft teljesítményprémiumot kapott. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló a törvény szerint a távolléti díj számításához irány­adó hat hónapos időszakban betegszabadságon, táppénzen, illetve gyermekápolási táppénzen volt, az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített és teljesítménybérrel díjazott órák száma 104 óra. Mennyi lesz a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítés számítási alapja a távolléti díj [Mt. 77. § (3) bek.], illetve hogy a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult [Mt. 70. § (3) bek.].Megítélésünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Távolléti díj mértéke munkaidő- beosztás hiányában

Kérdés: A távolléti díjat, ha a munkavállalónak a távollét tartamára nem volt beosztása, 2013-tól az új Mt 151. §-a szerint kell számítani. Milyen esetek lehetnek ezek, mert akinek műszakpótléka, készenléte stb. van, azon munkavállalónak biztosan van munkaidő-beosztása is? Mikor nincs beosztása a dolgozónak? Például az általános (5/2) munkarend esetén? Vagy a végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díjat kell így számítani? A kollektív szerződés alapján lehet-e a 2013-tól a távolléti díj számításánál továbbra is növelő szorzókat alkalmazni munkaidő-beosztás esetén? Mi háromféle műszakpótlékot használunk, és a szabadság, de főként a betegszabadság díjazásának számítása a 147. § alapján nagyon bonyolult.
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Az Mt. 151. §-át ugyanakkor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a munkavállalónak a távollét időpontjában nem volt munkaidő-beosztása [Mt. 151. § (1) bek.]. A munkavállalónak mindaddig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Keresőképtelen beteg közalkalmazott felmentése

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?
Részlet a válaszából: […] ...céljából kapott fizetés nélküli szabadság.A felmondó (felmentő) jognyilatkozat közlését ez a szabály nem akadályozza meg sem a munkavállalók, sem a közalkalmazottak esetén, ugyanakkor a Kjt. 38. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege lehetővé teszi, hogy akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség

Kérdés: Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Az új Mt.hatálybalépése után a keresőképtelen betegség tartama alatt a munkáltatójogszerűen közölheti a felmondást a munkavállalóval, de a felmondási idő csak akeresőképtelenség leteltét követő napon – legkésőbb a betegszabadság leteltétkövető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.
1
2