12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
2. cikk / 12 Nyugdíjas továbbfoglalkoztatása az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat foglalkoztatásában áll egy idén nyugdíjba lépő, napi nyolcórás munkajogviszonyban foglalkoztatott dolgozó. A nyugdíj betöltésekor "le kell-e zárni" a munkaviszonyt, és nyugdíjasként újra felvenni, vagy foglalkoztatható tovább, az eredeti tervek szerint napi négyórás részmunkaidőben? Ha "le kell zárni" a jogviszonyt, akkor van-e előtte felmentési idő?
3. cikk / 12 Jubileumi jutalom – a kutatóintézettel fennállt munkaviszony
Kérdés: Önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejébe beszámítható-e az 1982. július 1. és 1992. október 19. közötti időszak, mely alatt a munkavállaló a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél dolgozott? Az intézet a 2000. január 1. napjával létrehozott Kaposvári Egyetem jogelődje volt (az alapító okirat szerint). Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutatóintézet volt.
4. cikk / 12 Iráni orvos – a szolgálati idő kezdete
Kérdés: A munkavállaló az egyik tudományegyetem klinikáján egészségügyi szolgálati jogviszonyban kerül foglalkoztatásra. Iránból 2008-ban érkezett Magyarországra fogorvosi képzésben való részvétel céljából. Diplomáját 2014 júniusában szerezte meg, ezután a szájsebészeti ambulancián költségtérítéses szakképzésben rezidens orvosként dolgozott (2014. IX. 1. napjától 2017. VIII. 31. napjáig, heti 40 órában). 2017. IX. 1-től ennek a klinikának az orvosa/szakorvosa. Dentoalveoláris szakvizsgáját 2017 novemberében tette le. 2021 júniusában magyar állampolgárságot szerzett. Sem szakfogorvosi képzése alatt, sem jelenleg nem vállalt másodállást, magánrendelést, munkáját a klinikán szeretné folytatni, kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben. A 2021. V. 1. napján megkötött egészségügyi szolgálati munkaszerződése az illetménye számításánál a közalkalmazotti jogviszony kezdetét, 2017. IX. 1-jét veszi alapul. Helyesen járt el a munkáltató, ha a szolgálati idő kezdetét 2014. IX. 1. helyett 2017. IX. 1. napjában állapította meg?
5. cikk / 12 Konyhai kisegítő besorolása
Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
6. cikk / 12 Besorolás kisgyermeknevelő szakképzettséggel
Kérdés: A munkavállaló 2009. augusztus 3-ától áll közalkalmazotti jogviszonyban bölcsődei dajka munkakörben, besorolása jelenleg D/8. Ezt megelőzően 1998. június 27-től 2009. augusztus 2-ig több jogviszonya volt, de nem költségvetési szerveknél. 2021. február 17-én szerezte meg a kisgyermeknevelő szakképesítést, és 2021. október 1-jével szeretnénk kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatni. Helyesen járunk el, ha korábbi besorolási fokozatát figyelembe véve E/8-ba soroljuk át, vagy ettől eltekintve, csak a közszférában eltöltött jogviszony időtartamát, illetve a kisgyermeknevelői végzettség megszerzésének dátumát kellene figyelembe venni a besoroláskor, és így E/5-be sorolni?
7. cikk / 12 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
8. cikk / 12 Dajkák átsorolása – a végzettség megszerzése folytán
Kérdés: Kolléganőink dajka munkakörben 2015 óta dolgoznak óvodánkban. A gazdasági osztály belső ellenőre a besorolásuk ellenőrzése során hiányosságokat tárt fel, melynek során az egyik dajkát C/11-ből D/5-be, a másik dajkát D/6-ból D/2-be sorolták. A belső ellenőr álláspontja szerint azért volt szükség a besorolások módosítására, mert a "pedagógiai és családsegítő munkatárs" végzettség 2016. évi megszerzése után ez a végzettségük lett a besorolásnál figyelembe vehető legmagasabb iskolai végzettség. A fizetési fokozatok megállapítása során az első dajkánál figyelembe vették az 1992 előtti munkahelyeket, míg a másodiknál csak az óvodai jogviszonyát számították be. Az első dajka 1983-1991 között egy szövőgyárban, 1993-1996 között egy vegyeskereskedőnél dolgozott, majd munkanélküli volt, 2000-2001-ben egy pékségnél volt alkalmazásban, majd 2001-2015 között egy nagy bevásárlóláncnál. A második dajka 2002-ben egy dohányfeldolgozó kft. munkavállalója volt, ezt követően 2003-ig munkanélküli, majd 2003-2006 között egy építőipari vállalkozásnál, utána ugyanannál a bevásárlóláncnál dolgozott, mint a kolléganője. Igaza van-e a belső ellenőrünknek? Ha igen, ez azzal jár, hogy a fizetési fokozatuk csökkenése miatt a két dajka szabadsága is lecsökken?
9. cikk / 12 Jubileumi jutalomra jogosító munkaviszonyok
Kérdés: Közalkalmazott munkavállalónk részére a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető idő megállapításával kapcsolatos a kérdésünk. A munkavállaló folyamatosan önkormányzati közfeladatot ellátó szervezetekkel állt jogviszonyban. Kezdetben önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatták. Ezt követően a munkáltató személye azért változott meg, mert a közfeladat ellátása az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság részére került átadásra. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre került, és azonos feltételekkel munkaviszonyban foglalkoztatták tovább. Néhány év múlva újbóli önkormányzati feladatátszervezés történt, melynek következtében a munkavállaló önkormányzati költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszonyba került. Kérdésünk, hogy a jubileumi jutalom megállapításához beszámítható-e az önkormányzati gazdasági társaságban munkaviszonyban töltött idő?
10. cikk / 12 Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben
Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.