Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?

Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi elemek mindegyikében megállapodtak. A hivatkozott rendelkezésszerint a munkaviszony létrejöttéhez a feleknek meg kell állapodniuk amunkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében;ez a fentiek tanúsága szerint megtörtént. Az Mt. 76...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Munkaszerződés módosítása – írásba foglalás nélkül?

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 82. § (1) bekezdése szerint a munkáltató és amunkavállaló csak közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést. A felekmódosításra irányuló akaratnyilatkozatának egybehangzónak, egyértelműnek,határozottnak és minden kétséget kizárónak kell lenniük. Az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek a jogutódlás időpontjában ajogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át. A munkáltató egyik főkötelezettsége a munkavállaló, esetünkben a közalkalmazott irányában afoglalkoztatási kötelezettség [Mt. 102. § (1) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

Ügyelet – beszámít a heti munkaidőbe

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?
Részlet a válaszából: […] ...– továbbra isrendkívüli munkavégzésnek minősül, és ennek alapján rendkívüli munkadíj járerre az időre. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállalónak az ügyelet alatt munkátkell végeznie, ez a munka a rendkívüli munkavégzés éves keretébe, azaz az évi200,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...koráig – fizetésnélküli szabadság igénybevétele nélkül is – a GYES folyósításának időtartamaalatt az azt igénybe vevő munkavállaló felmondási tilalom alatt áll. Afelmondási tilalom okán nemleges a válasz tehát arra a kérdésre, hogy aGYES-ről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.

Kényszerű távollét a munkahelyről sztrájk miatt

Kérdés: Fővárosi székhelyű cég vagyunk, a közelmúlt közlekedési sztrájkjai olyan kérdésekkel szembesítettek, amilyenekkel eddig nem kellett foglalkoznunk. Sztrájk esetén kötelezhetünk-e egyes munkavállalókat arra, hogy mindenképpen jöjjenek be a munkahelyükre? Milyen szabályok vonatkoznak a kiesett munkaidő elszámolására és díjazására?
Részlet a válaszából: […] ...Mt 107. § g) pontja alapján mentesül a munkavállaló amunkavégzési kötelezettsége alól, ha elháríthatatlan ok miatt nem tud amunkahelyén megjelenni. Tehát ha a munkavállaló elháríthatatlan okból(közlekedési dolgozók sztrájkja) nem tud a munkahelyére eljutni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.
1
39
40