Próbaidő kikötése – és az indokolás nélküli azonnali hatályú felmondás

Kérdés: Lehet-e jogszerűen beleírni a munkaszerződésbe, hogy a munkavállaló a próbaidő alatt csak egy hónapig, a munkáltató annak teljes tartama alatt, három hónapig mondhat fel azonnali hatállyal?
Részlet a válaszából: […] ...következően a felek megállapodása tekintetében relatíve diszpozitívak, a munkaszerződésben vagy más megállapodásukban csak a munkavállaló javára térhetnek el [Mt. 43. § (1) bek.]. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] ...megalkotásának az volt a célja, hogy akkor megakadályozza a 2012. július 1-jén hatályba lépett Mt. egyes rendelkezéseinek kihatását a munkavállalókra, vagyis hogy a korábbi eltérések érvénytelensége ne következzen be, annak ellenére, hogy az Mt. szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Felmondási jog kizárásának érvényessége

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felek megállapodhatnak abban, hogy legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön által írottakkal ellentétben a munkajogi szabályok alapján a keresőképtelenség időtartama (akár jogosult a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre, akár nem) nem akadályozza az azonnali hatályú felmondás hatályosulását. Ez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkaviszony megszüntetése utasítás megtagadása miatt

Kérdés: 2014-ben határozatlan időre, a cég X. kerületi üzleteit magában foglaló változó munkahelyre kötöttem a munkáltatómmal munkaszerződést. 2015-ben áthelyeztek az egyik üzletből a másikba, amit ekkor az állandó munkavégzés helyeként jelöltek meg. Most ismét áthelyeznének, de nem egyeztem bele, ezért a munkaviszonyomat megszüntetik hó elejétől. Jogos ez?
Részlet a válaszából: […] ...a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönthet. Általában elmondható, hogy egy munkáltatói intézkedés akkor aránytalanul sérelmes a munkavállalóra nézve, ha annak a következményei számára például aránytalanul nagyobb kárt vagy költséget idéznek elő, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból észleli [Mt. 27. § (1), (3) bek.]. Amennyiben a munkaszerződés egésze jó erkölcsbe ütközik, akkor annak alapján a munkavállaló nem tarthat igényt semmilyen felmondási időre (és az arra járó munkabérre), valamint végkielégítésre, az annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Munkaviszony megszüntetése "ügyvezetőváltás" alatt

Kérdés: A bejegyzés alatt lévő ügyvezető aláírhatja-e a munkaviszony megszüntetését? Semmisnek lehet-e tekinteni a felmondást akkor, ha az ügyvezetőt utóbb mégsem jegyzik be?
Részlet a válaszából: […] ...vezető tisztségviselői gyakorolhatják, az átruházható egyéb, akár "külsős" személyekre is. Ha az adott gazdasági társaságnál a munkavállaló felett az ügyvezető gyakorolja a megszüntetés tekintetében a munkáltatói jogkört, akkor, álláspontunk szerint – hacsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Telephelybezárás – munkaszerződés-módosítási ajánlat és felmondás

Kérdés: Egy pénzintézeti fiókban dolgozom, amit 2016. december 31-ével bezártak. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy változatlan feltételekkel folytathatom a munkát egy 20 km-re lévő fiókban. Két nap múlva azt mondták, hogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak tovább. Szerződést még nem kaptam annak ellenére sem, hogy már többször kértem. Van-e arra határidő, hogy mennyi idővel hamarabb kell megkapnia a munkavállalónak az új szerződést? Közel 10 éve dolgozom ennél a pénzintézetnél határozatlan idejű szerződéssel. Ha nem írom alá az új szerződést, akkor automatikusan felmond a munkáltató? Ebben az esetben fizetnie kell végkielégítést, illetve felmentési időt?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodást. Az írásba foglalás elmaradása esetén annak elmulasztása miatt a munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat harminc napon belül (Mt. 58. § és 44. §). Ha azonban a felek szóban állapodnak meg, és az ellen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat (Mt. 44. §). Jelen esetben a szóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkavégzési hely egyoldalú munkáltatói módosítása

Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat (Mt. 44. §). A megállapodást, ha írásba kellett foglalni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.
1
2
3