Hivatali út vagy kiküldetés

Kérdés:

Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?

Részlet a válaszából: […] ...hivatali út kifejezést a munkajogi jogszabályok nem használják. Ehelyett a magyar munkajog kiküldetésnek nevezi azt az esetet, amikor a munkavállaló átmenetileg, a munkáltató utasítására nem a munkaszerződése (kinevezése) szerinti helyen végez munkát. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak mérlegelésével, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Készenléti átalány beszámítása a távolléti díjba

Kérdés: A munkavállaló rendszeresen teljesít készenlétet. Ezért a felek 2020. november 1. óta a munkaszerződésben az alapbéren felül egy bizonyos átalányösszeget kötöttek ki a készenléti bérpótlék és a készenlét idejére járó alapbér helyett az Mt. 145. §-a alapján. Milyen feltételek esetén kell ezt a készenléti átalányt beszámítani a munkavállaló távolléti díjába? A munkavállaló ugyanis csak ritkán teljesít havonta átlagosan 96 óra készenlétet, ami a törvény szerint ennek feltétele lenne. Ennek hiányában is beleszámíthatjuk a készenléti átalányt a távolléti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapítsanak meg [Mt. 145. § (2) bek.]. Ez az átalány a munkavállalót minden hónapban megilleti, függetlenül a ténylegesen teljesített készenlét, illetve a készenlét alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Költségtérítés – a munkaszerződéstől eltérő helyre utazás

Kérdés: Egy vidéki városban székhellyel rendelkező cég budapesti irodájába vettek fel, a munkaszerződésem alapján a munkavégzésem helye Budapest. Saját autómmal heti rendszerességgel járok a vidéki székhelyre, munkaügyben. Felvételemkor a cégvezető biztosított arról, hogy ezeket az utazásokat elszámolják, csak rögzítsem a kiküldetési rendelvénybe, viszont amikor leadtam a kiküldetési rendelvényeimet, azt a tájékoztatást kaptam, hogy ilyen térítés nincs.
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi. Az Mt. 53. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Pedagógusi ágazati szakmai pótlék – az összeg időarányosítása

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?
Részlet a válaszából: […] ...köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt. vagy a Kjt., valamint az Nkt. végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni [Nkt. 64. § (1) bek.]. A pedagógus ágazati szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Igényérvényesítés a munkavállalóval szemben

Kérdés: Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, szóban mondott fel, és nem töltötte le a felmondási időt sem. Szeretnénk a munkaviszonyából hátralévő időre járó, kb. kéthavi távolléti díját megfizettetni vele. Ezt levonhatjuk még az utolsó járandóságából? Az utolsó havibére még utalásra vár, és nagyjából egyhavi bért jelent a szabadsága megváltása is. Visszatarthatjuk ezt az összeget a tartozása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalótól, ha határozott idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg követelhető [Mt. 84. § (1)-(2) bek.]. Ez egy átalány-kártérítés, tehát a munkáltatónak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Vezető állású munkavállaló – a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei

Kérdés: A vezető állású munkavállalónk munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondtuk. Ebbe nem törődött bele, keresetet indított a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt. Keresetében vagylagosan kéri megállapítani az Mt. 82. §-ában foglalt jogkövetkezményeket, illetve az Mt. 209. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben a jogellenes megszüntetés iránti keresete megáll a bíróság előtt, jogosult-e a választása szerinti, az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése alapján, tizenkét havi távolléti díj megfizetését kérni? Arra hivatkozik, hogy amennyiben ő szüntette volna meg jogellenesen a munkaviszonyát, ez lenne a szankció, ezért ennek az összegnek – legalábbis vagylagos – követelése a részéről azért indokolt, mert ezáltal kerül egyenlő pozícióba a munkáltató és a munkavállaló.
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében – nem állná meg a helyét. A Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú határozatában ugyanis kimondta, hogy a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának munkáltató általi jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az Mt. 209. §-ának (6) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Végkielégítés összege – részmunkaidőre módosított munkaszerződés esetén

Kérdés: Ha a munkavállaló munkaszerződését teljes munkaidősből részmunkaidőssé módosítjuk, amelynek következtében az alapbére is csökken, és utóbb felmondásra kerül a sor (nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre hivatkozva), a végkielégítését már a csökkentett alapbérrel kell kiszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló számára általános szabály szerint végkielégítés jár, ha a munkáltató a munkaviszonyát felmondással szünteti meg, és a munkaviszonya legalább három éve már fennáll a felmondás közlésének az időpontjában [Mt. 77. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj három részből tevődik össze [Mt. 148. § (1) bek.]:a) alapbérrészből, ami a munkavállaló alapbéréből (teljesítménybér esetén az időbérrészből) és pótlékátalányából áll;b) teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
1
2
3
4