30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal
Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
2. cikk / 30 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a hely kérdése
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése a munkáltató telephelyét tartalmazza a munkavégzés helyéül. Az ettől elkülönülő, távmunkavégzésre irányuló munkaszerződés-módosítás pedig konkrétan tartalmazza, hogy távmunkavégzés keretében a telephelytől eltérő milyen címen végezhet távmunkát a munkavállaló. Ebben az esetben lehetséges-e az, hogy a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a telephelytől és a távmunkavégzési helytől eltérő helyen végezzen munkát?
3. cikk / 30 Hivatali út vagy kiküldetés
Kérdés:
Az Eszjtv., a Kjt. vagy az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló esetében mit lehet "hivatali útnak" vagy mit lehet "kiküldetésnek" tekinteni? Hogyan lehet megkülönböztetni a "hivatali utat" a "kiküldetéstől"?
4. cikk / 30 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – részmunkaidőben
Kérdés:
Részmunkaidő esetén a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáskor az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint előírt naptári évenként összesen 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra (8×44) arányosítását hogyan kell értelmezni? Ha a munkavállaló napi 4 órás részmunkaidős, akkor nála ez a foglalkoztatási korlát: 22 munkanap (44/2) vagy 176 óra (352/2) (1. számítás), vagy 22 munkanap (44/2) vagy 88 óra (4×22) (2. számítás)? Hogyan alakul a számítás, ha ezt a munkavállalót napi 2-2 órára osztjuk be rendes munkavégzésre? Ilyen esetben a munkavállalót az 1. számítás szerint 176 órára beoszthatom, ami azt jelenti, hogy a munkavállaló ezt napi 2 órával számolva 88 munkanap alatt fogja teljesíteni? Vagy a 2. számítás szerint csak 88 órára oszthatom be, ami szerint napi 2 óra beosztás esetén ezt 44 munkanap alatt teljesíti? Ha a munkáltató órában kívánja nyilvántartani a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, akkor az nem gond, hogy így az órában megadott maximumot nem, de a 22 munkanapot túllépjük? Ha munkanapban szeretném nyilvántartani, akkor pedig valójában nincs is jelentősége, hogy napi hány órára szól a beosztás szerinti munkaidő, akkor is ez 22 munkanapra szólhat? Vagy az órában és a munkanapban meghatározott éves korlátnak együttesen kell teljesülnie?
5. cikk / 30 Munkavégzési hely megváltoztatása
Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
6. cikk / 30 Bontási munkák – szakképzettség és munkavédelmi intézkedések
Kérdés: Az önkormányzat az egyik tulajdonában álló ingatlant le szeretné bontani. Költséghatékonysági okokból, mivel szakembert nem tud megfizetni, a saját munkaviszonyos (Mt. szerinti) dolgozóival végeztetné el a feladatokat. A munkavállalók jelenleg segédmunkásként, takarítóként, illetve mezőőr/közterület-felügyelőként vannak foglalkoztatva, a bontáshoz kapcsolódó szakirányú végzettségük nincs. Kerti munkás, parkgondozó, dísznövénykertész, személy- és vagyonőr, közterület-felügyelő, általános kertész, vadászvizsga, lővizsga, golyós-, sörétesfegyver-kezelés végzettségekkel rendelkeznek. Végezhetnek-e jogszerűen ingatlanbontási munkát? Milyen munkakör szükséges hozzá, mik a feltételei az ilyen típusú munkavégzésnek? Munkavédelmi intézkedéseket kell-e betartani, hogy ha ellenőrök szállnak ki, ne találjanak problémát?
7. cikk / 30 Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
8. cikk / 30 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – időkorlát-megállapodásban
Kérdés: Meg lehet-e állapodni a munkavállalóval abban, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama a munkáltató egyoldalú rendelkezése szerint naptári évenként akár 1000 óra is lehet?
9. cikk / 30 Helyettesítés – a díjazás összege
Kérdés: Az egyik osztályon a régebbi munkavállalóink közül többen is elmentek szülni, és helyettesítésük idejére feladataik nagyobb részét egy másik, ott dolgozó, nemrég kezdett munkatársuk vette át, aki azokat most a saját munkaköre mellett látja el. Az ő alapbére alacsonyabb, mint a helyettesített munkavállalók bére. Ebben az esetben neki ki kell fizetnünk a magasabb alapbért?
10. cikk / 30 Személygépkocsi vezetésére utasítás – ha nem munkaköri feladat
Kérdés: Szervezetünk (Kjt. hatálya alá tartozunk) több hivatali gépjárművel rendelkezik, melyek között ún. kulcsos autók is vannak. A kulcsos autókat a gépjármű-üzemeltetési szabályzat és a gépjármű vezetésére feljogosító igazgatói határozat alapján vezethetik a kollégák. Vannak olyan munkakörök, ahol eleve előírjuk az álláshirdetésben, hogy szükséges a gépjárművezetői engedély (pl. a műszaki osztályos kollégáknak), és van, amelyik munkakörnél nem írjuk ugyan elő ezt a feltételt, de időnként (például helyettesítésnél) elvárnánk a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező kollégától, hogy vezessen. Ez utóbbi esetben a kollégák ellenállnak (a vezetőjük is), azzal érvelnek, hogy mivel nem írtuk elő a munkaköri leírásukban, nem várható el, hogy autót vezessenek. Aggályuk, hogy hivatali autóról van szó. A konkrét probléma: az a B kategóriás gépjárművezetői engedéllyel rendelkező, és napi szinten saját autót vezető kolléga, aki a pénztárost helyettesíti, nem akarja vezetni a hivatali kulcsos autót. Azért lenne szükséges, hogy a pénztárost helyettesítő kolléga is vezessen, mert bizonyos összeghatár felett a bankból gépjárművel kellene, hogy elhozza a pénzt, de nem hatékony a feladatellátás, ha valakinek fuvaroznia kell azt, aki tulajdonképpen maga is vezet. A hivatali gépjárművezetésre való feljogosítás beleférhet-e a munkáltató utasításadási jogkörébe vagy egyéb jogkörbe?
