4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
2. cikk / 4 14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés
Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
3. cikk / 4 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
4. cikk / 4 Állásidő vagy négynapos munkahét?
Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?