Vezetők – a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...alakul át. Ennek feltétele, hogy 2020. október 31-ig a felek között megkötésre kerüljön a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés [Módtv. 2. § (8) bek.]. Ennek érdekében 2020. augusztus 15-éig a munkáltatónak írásban közölnie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Párhuzamos jogviszonyok – a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Közös városi önkormányzati hivatalnál teljes munkaidős, közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló párhuzamosan a város önkormányzatánál négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll egy TOP-os pályázat keretében. A közös önkormányzati hivatal (jegyző, köztisztviselők) és az önkormányzat (polgármester, képviselők stb.) hivatala tulajdonképpen két különböző szervezet, kiszolgáló szerve vagyunk a város önkormányzatának. Mindkét jogviszonyából jár-e részére az alap- és pótszabadságon felül a gyermekekre járó és egyéb jogcímen a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő személy a város közös önkormányzati hivatalánál köztisztviselő 8 órában, mellette a város önkormányzatánál munkaszerződéssel 4 órás jogviszonya van, egy TOP-os pályázat keretében. Válaszunk igen, mind a teljes munkaidős közszolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény nem tartalmaz speciális, szakmai összeférhetetlenségi szabályt a közterület-felügyelőkre vonatkozóan, a Kttv. rendelkezései lesznek egyedül irányadóak a kérdés szerinti összeférhetetlenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] ...kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók esetében a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő (ami náluk minden esetben a munkaszerződés szerinti napi munkaidő, azaz a példa szerinti esetben 8 óra) figyelembevételével kell kiadni, elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] ...sorrendjéről dönthet, mert a munka mennyisége egyébként minden idejét igénybe veszi. Ilyen esetben a munkavállaló a rá irányadó (a munkaszerződése szerinti) napi munkaidőn felül végzett munkáért díjazást követelhet, az általános elévülési időre (3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama mentesülni, mintha az általános munkarendben dolgozna). A betegszabadságot ebben az esetben a munkavállaló napi munkaidejével (munkaszerződés szerinti munkaidejével) kell elszámolni. Azaz, a betegszabadság idején 11x8 óra, a december 1-12. közötti időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...209. § (1) és (4) bek.]. Fontos, hogy a kötetlen munkarendű munkavállaló munkaidejének is van mértéke, ami nem lehet több, mint amit a munkaszerződésben a felek kikötöttek. Ha ennél többet teljesít, természetesen őt is megilleti annak az ellenértéke. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Vezetői túlóradíjra való jogosultság – a munkarendtől függően

Kérdés: Cégünknél minden telephelyvezető vezető állású munkavállaló, munkaszerződésük megfelel az Mt.-ben foglalt követelményeknek. Jár-e ezeknek a munkavállalóknak díjazás a túlórára? Álláspontunk szerint ez vezetőknél kizárt, és egyébként is kötetlen munkarendben dolgoznak. Mivel a telephelyen a túlórát ők jogosultak elrendelni, esetükben nem is volna olyan személy, aki szabályos túlóra-elrendelőt tudna aláírni. Helyes az álláspontunk?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli munkaidőt, illetve annak díjazását az Mt. nem zárja ki vezetők esetében. Ehelyett meghatározó: aki kötetlen munkarendben dolgozik, az nem jogosult rendkívüli munkaidő (túlóra) utáni díjazásra, hiszen maga jogosult beosztani a munkaidejét, így nem is értelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] ...ledolgozott időre járó munkabért (alapbér és pótlék) köteles megfizetni.A kérdésben is említett foglalkoztatási kötelezettség a munkaszerződés szerinti munkaidőre vonatkozik, a rendkívüli munkaidőre nem. A rendkívüli munkaidő elrendelésének és lemondásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út

Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a leendő munkavállaló román-magyar kettős állampolgár, és Románia – Magyarországhoz hasonlóan – az Európai Unió tagja, a munkaviszony létesítésére, illetve teljesítésére nem vonatkoznak általánostól eltérő szabályok. Mivel a foglalkoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.
1
2
3
4
9