Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott útmutatójának 5. pontja szerint pedig már azokat a munkavállalókat is figyelembe kell venni, akik havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak – azaz kb. heti 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Besoroláshoz elfogadható iratok

Kérdés: Közalkalmazotti kinevezésnél besoroláshoz milyen jogviszonyt igazoló iratokat fogadhatunk el, ha a dolgozó a régebbi jogviszonyairól nem tudja bemutatni a munkaszerződést vagy a kinevezést?
Részlet a válaszából: […] Először meg lehet kísérelni a hiányzó okiratok beszerzését a másik szerződő partnertől, a munkáltatótól. Az Szvt. előírja, hogy számviteli bizonylatnak minősül a gazdálkodó által készített minden olyan okmány (pl. szerződés), amely egy gazdasági esemény számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kikölcsönzés – ha letelt a kölcsönvevőnél az öt év

Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, november 30-án lejárt az öt év kölcsönzési idő. Mi a teendő akkor, ha másik cégnek adjuk kölcsön a dolgozókat? Elég a szerződés módosítása és tájékoztató kiadása, illetve az eddigi cégnél ki nem adott szabadságot el kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...– egy másik kölcsönvevőnél foglalkoztassa tovább, akár újabb öt év erejéig. A kölcsönvevő megváltoztatásához nem szükséges a munkaszerződés módosítása, a kölcsönvevőt ugyanis nem kell magában a munkaszerződésben megjelölni, erről csak írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Szabadságkiadás – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Kell-e külön tájékoztatnunk a munkavállalókat arról, hogy a szabadság kiadása során legalább 14 nap egybefüggő távollétre jogosultak? Elfogadható-e, ha egyes munkavállalóink nem részesültek ugyanennyi megszakítatlan távollétben 2015-ben, de a szabadságigénylő rendszerünkből látható, hogy a szabadság kis részletekben való kiadását mindig a munkavállalóink kezdeményezték? Mi a helyzet azzal a kollégánkkal, akit 2015. szeptember 1-jén vettünk fel, és az éves időarányos szabadsága összesen 9 nap? Neki is biztosítandó a 14 nap távollét? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony fennállása során a szabadság kiadása az egybefüggő legrövidebb időtartamra tekintet nélkül történik. Ez belekerülhet a munkaszerződésbe, de külön okiratban is létrejöhet, és elengedő egyszer megkötni, nem kell minden évben újra szerződni.Furcsa módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Munkaközi szünet kiadása

Kérdés: Cégünknél 20 perc munkaközi szünet van. 8 órától 9 óráig három csoportban 20 percenként tartják meg a dolgozók a szünetet. Azért három csoportban, mert így biztosítható a kényelmes étkezés, és hogy sorra kerüljenek a mosdónál és a kávéautomatánál. Ezzel két probléma is van. Az egyik: a munkáltatói tájékoztatóban az szerepel, hogy a szünet 8 órától 8.20-ig tart, de amikor új telephelyre költöztünk, kivitelezhetetlenné vált, hogy a dolgozóknak egyszerre legyen szünetük. Ez a 20 perces szünet nem része a munkaidőnek, bér sem jár rá. Milyen formában kell a munkavállalókat tájékoztatni arról, hogy a gyakorlat eltér a munkáltatói tájékoztatótól? A másik probléma, hogy 6 órakor kezdünk, ezzel megszegjük az Mt. 103. §-ának (5) bekezdését. Mivel a dolgozók nagyon korán kelnek, nem is lehetne elhúzni a reggelit 9 óráig. Ezenkívül van napközben két 5 perces szünet, ami része a munkaidőnek.
Részlet a válaszából: […] ...részletben adja ki a munkaközi szünetet, de ekkor is legalább húsz percnek erre az időtartamra kell esnie [Mt. 103. § (5)-(6) bek.]. Munkaszerződésben, kollektív szerződésben azonban a munkavállaló javára el lehet térni a munkaközi szünet beosztására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét az újtörvény a tájékoztató kötelező elemévé tette. Természetesen abban az esetben,ha a munkaszerződés a fent felsoroltakról a tájékoztatást tartalmazza, akkormellőzhető a külön dokumentumban történő rögzítése, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Helyettes helyettesítése

Kérdés: Terhes munkavállalónk helyettesítése céljából határozott időre egy másik munkavállalót alkalmaztunk. A minap ez utóbbi munkavállaló arról tájékoztatott minket, hogy ő is állapotos, s mivel veszélyeztetett terhes, nem tud dolgozni, így keresőképtelen állományba kerül. Mivel a munkát valakinek el kell látnia, szintén határozott időre újabb határozott idejű munkaszerződés megkötését tervezzük egy harmadik munkavállalóval. Miképpen fogalmazzuk meg a munkaszerződésben a határozott idejű kikötést: az első vagy a második munkavállaló visszatéréséig szóljon a munkaszerződés? Ha az első munkavállaló helyettesítését tüntetjük fel, s közben visszatér a második, megszűnik-e automatikusan a harmadik munkavállaló határozott idejű munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdése szerint a határozott idejűmunkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni.Amennyiben a munkaszerződés nem pontos dátum vagy időtartam szerint – azaznaptárilag – tartalmazza a munkaviszony időtartamát, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.