Szabadság elszámolásának megváltoztatása – év közben nem lehetséges

Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni (tehát a munkaszerződésében szereplő napi munkaidővel). Ez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben a 12 órás munkanapra is nyolcórányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Szabadság kiadása részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: A munkavállalót heti 24 órában, egyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. Munkaidő-beosztása alapján hétfőn, kedden és szerdán napi 4 órát, csütörtökön napi 12 órát dolgozik, így adja ki munkaideje a heti 24 órát. Hogyan kell elszámolni a szabadságát, mennyi nap szabadságot, illetve óraszámot, távolléti díjat számoljunk neki, amennyiben csak csütörtökön vagy csak kedden van szabadságon egy héten, illetve, ha a hét minden munkanapján, hétfőtől csütörtökig szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Ilyenkor egy munkanap szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt pedig a beosztás szerinti munkaidővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben Ön részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, hétfőtől csütörtökig nyolc órát, pénteken 0 órát teljesít. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőre létesíthető [Mt. 193. § (1) bek.]. A munkaidő pontos mértékét a munkaszerződésben kell meghatározni [Mt. 45. § (4) bek.]. Ha a szerződés szerinti napi munkaidőhöz képest többet teljesít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Szabadságkiadás munkaidőkeret esetén – év közbeni átállás az elszámolásakor

Kérdés: Munkaidőkeret év közbeni indítása esetén át lehet-e állni a szabadságok órás elszámolására? Ilyen esetben hogyan kell kiszámolni a fennmaradt szabadságok mértékét, és hogyan kell elszámolni a munkavállalóval díjazás szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...ilyenkor a munkanapok alapján történik, azaz a munkavállalót munkanapban megillető szabadság napjainak számát meg kell szorozni a munkaszerződése szerinti napi munkaidő mértékével (általános teljes munkaidő esetén 8-cal). Például 22 munkanap szabadság esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Szabadság kiadása és nyilvántartása napokban és órákban

Kérdés: A munkavállaló szabadságát órákban tartjuk nyilván. Mennyi (hány nap, hány óra) szabadság jár napi 4, 6 vagy 12 órás foglalkoztatás esetén? Mindegyiküknél egy nap szabadság 8 órának számít?
Részlet a válaszából: […] ...munkarend (hétfőtől péntekig 8 órás munkanapok) szerinti foglalkoztatás esetén nincs erre mód, akkor sem, ha a munkavállalót a munkaszerződése szerint részmunkaidőben vagy hosszabb teljes munkaidőben alkalmazzák.Ha órákban tartják nyilván a szabadságot, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát nem befolyásolja, hogy év közben a munkaszerződésben a felek részmunkaidő helyett teljes munkaidőről egyeztek meg.A szabadság kiadásánál lehet jelentősége a kérdésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Kölcsönzött munkavállaló – két kölcsönvevőnél

Kérdés: Az Mt. szabályai alapján lehetséges-e munkaerő-kölcsönzés esetén, hogy a kölcsönbe adó munkáltató egy jogviszonyban nemcsak egy, hanem két kölcsönvevő részére kölcsönzi ki a munkavállalót? Tehát pl. a nap 4 órájában a munkavállaló az egyik kölcsönvevőnél, a fennmaradó 4 órában pedig egy másik kölcsönvevőnél végez munkát. Az Mt. 222. §-a (3) bekezdésének szabályai, miszerint a többmunkáltatós munkaviszony szabályai kölcsönzés esetén nem alkalmazhatók, hogyan értendők? Ha nem lehetséges ezt egy jogviszonyban megoldani, akkor milyen egyéb jogszerű megoldás van erre? Két külön jogviszonyt létesíthet-e a kölcsönbe adó munkáltató és a munkavállaló erre?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) kölcsönzés esetén azt jelentené, hogy két vagy több kölcsönbeadó köti meg a munkaszerződést a munkavállalóval, akit valamennyien jogosultak lennének kikölcsönözni. Tehát nem a kölcsönvevői, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szabadság kiadása "rugalmas" munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésében a munkaidejét a következőképpen kötötték ki: "A munkavégzés rugalmas munkaidő-beosztásban történik, heti 28 órában". A munkavállaló beosztása a következő: hétfőn 8 óra, kedden 6 óra, szerdán és csütörtökön 7 óra, pénteken nem dolgozik. Életkora alapján 30 nap szabadság jár neki, és előző évről még 9 nappal rendelkezik. Kérdésem, hogy órában ez pontosan mennyit jelent? A heti 28 óra és a 4 ledolgozandó nap alapulvételével napi 7 órával számoltam. Helyesen jártam el?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
1
2