Rendkívüli munkavégzés elszámolása kötetlen munkarendben

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?
Részlet a válaszából: […] ...kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók esetében a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő (ami náluk minden esetben a munkaszerződés szerinti napi munkaidő, azaz a példa szerinti esetben 8 óra) figyelembevételével kell kiadni, elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül általános szabály szerint írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót– a napi munkaidőről,– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,– a munkabérről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolás munkaidőkeretben

Kérdés: Ha a munkaidőkeretben a beosztást egy napon belül kell módosítani, és egy dolgozónak törölni kell a másnapi beosztását, akkor ebben az esetben kell a munkáltatónak valamit fizetnie, illetve lehet-e csökkenteni a munkaidőkeret beosztott óráinak a számát? Amennyiben egy másik dolgozót csak egy nappal korábban tudjuk tájékoztatni a másnapi beosztásáról, amit a pihenőnapjára osztunk be, akkor ez elszámolható a munkaidőkeretben? Mikor kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...felüli munkavégzés. A munkáltató ekkor a munkaidőkeret tartama alatt eleve több órát oszt be a munkavállalónak, mint amennyit a munkaszerződés alapján lehetne. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkaidőkeret kihasználatlan órái – a bérlevonás tilalma

Kérdés: A munkáltató munkaidőkeretben több műszakos munkarendben foglalkoztatja a munkavállalókat, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmazva. A munkavállalók havibéres díjazásban részesülnek, nem magasan kvalifikált, alacsony beosztású munkakörben dolgoznak. A munkáltató a hat hónapos munkaidőkeretben a heti két pihenőnapon túl kiegyenlítő (szabad)napokat is beoszt. Figyelmetlenség vagy egyéb ok miatt a munkaidőkeret végén kiderült, hogy több munkavállaló kevesebb óraszámot dolgozott, mint a keret általános munkarend szerinti törvényi órái összesen voltak. Az így "kiesett" munkaórákra jutó összeget – az előlegnyújtásból eredő követelés alapján – az utolsó havi munkabérből levonták, több mint nyolcvanezer forintot. Amennyiben a rövidebb ledolgozott munkaidő nem a munkavállaló(k) oldalán felmerülő okból alakult (nem volt betegség vagy saját kérés alapján távol), csupán a munkaidő-beosztása volt hiányos, hibás, megállapítható-e, hogy a munkáltató méltányos mérlegelés hiányában, aránytalan sérelmet okozott? Csak munkaügyi perben vagy egyéb módon is visszakövetelhető-e a levont munkabér? Felmerülhet-e, hogy a munkáltató gyakorlata, több munkavállalót is érintve, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...nem ez történt. Ha a munkáltató nem osztotta be a teljes munkaidőkeretben felhasználható munkaidőt (annak mértéke alapján), akkor a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségének nem tett eleget, azaz állásidő keletkezett. Erre ilyenkor alapbért kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék

Kérdés: A teljes munkaidős, havibéres kollégáink egy részét a jövőben 12 órás műszakokban szeretnénk foglalkoztatni, hathavi munkaidőkeretben. Változtat-e ez a havi alapbér elszámolásán? Ebben az esetben jár-e vasárnapi pótlék? A szabadságot továbbra is nyolc órával kell nekik elszámolnunk? A fizetett ünnepre is nyolc órát kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...pontos ismeretében dönthető el. A szabadság elszámolható munkanapban, amely esetben valóban minden szabadságon töltött napot a munkaszerződés szerinti munkaidővel (általános teljes munkaidőnél nyolc órával) kell elszámolni. De a munkáltató választhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Munkaközi szünetek későbbi ledolgoztatása

Kérdés: A munkáltató új munkarend bevezetését tervezi. E szerint a napi nyolcórás munkanapokra járó 20 perc szüneteket a munkáltató össze akarja vonni, és havonta egy-egy vasárnapi munkavégzés alkalmával le akarja dolgoztatni. Eddig vasárnap délutánra túlórát rendeltek el, alapbérrel, 50% vasárnapi és 100% túlórapótlékkal fizetve. Erre jogilag van-e lehetősége, illetve ha a túlóra csökkentése az alapcél, ez nem minősül-e rendeltetésellenes joggyakorlásnak?
Részlet a válaszából: […] ...állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. A kérdésben leírt beosztás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkáltató egy munkanapra a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél (8 óra) kevesebbet, csak 7 óra 40 percet oszt be, mivel a 20 perc munkaközi szünetet –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rendkívüli munkaidő díjazása havibér esetén

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?
Részlet a válaszából: […] ...és – természetesen – a rendkívüli munka idejére járó alapbér [Mt. 143. § (1) és (2) bek. a) pont]. A szöveg tehát nem a munkaszerződés szerinti napi munkaidőt, hanem az adott napra érvényes munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkaszerződés módosítása szakmai gyakorlat teljesítése érdekében

Kérdés: Jelenleg logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ-s tanfolyamon veszek részt esti tagozaton. Emellett 6 órás bejelentett részmunkaidős munkaviszonyban dolgozom. A szakma elsajátításához 160 óra (20 nap – 8 órában) szakmai gyakorlatot kell teljesítenem. Az iskolában azt mondták, hogy ez a bejelentett 6 órás munkaviszony nem felelne meg az előírtaknak. Érdemes lenne a munkáltatómat megkérni, hogy erre az egy hónapos gyakorlati időre módosítsa szerződésünket 8 órás munkaviszonyra, illetve milyen egyéb teendőim lennének ezzel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...viszont ha ez megtörténik, értelemszerűen az alapbérének is követnie kellene a napi munkaidő egynegyedével történő megemelését. A munkaszerződés módosításának írásba foglalása a munkáltató kötelessége [Mt. 22. § (4) bek., 23. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rendkívüli munkaidő egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén hogyan értelmezendő az Mt. rendkívüli munkaidőt maximáló 109. §-a, azaz praktikusan az egynapos bejelentés esetén van-e lehetőség kilenc órát dolgoztatni, természetesen az egy órára jutó 50%-os bérpótlék kifizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...és 143. §) viszont ebben az esetben is alkalmazandók. Ezért, ha az egyszerűsített munkaviszony alapján foglalkoztatott munkavállaló a munkaszerződése szerinti napi munkaidőt meghaladóan dolgozik, azt – az általános szabályokkal egyezően – rendkívüli munkaidőként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.
1
2
3
4