Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke

Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidőre vonatkozó követelményeknek.A munkaidő és a munkaidő beosztása eltérő fogalmak, ezért lehetőség van arra, hogy a munkaszerződésben a napi 8 órás munkaidő szerepeljen (ha erről nem rendelkezne a szerződése, akkor is ennyi lenne a munkaidő mértéke)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (1), (3) bek.].A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli munkaidőért járó pótlék is megilleti, kivéve ha a rendkívüli munkaidő ellenében a munkáltató szabadidőt biztosít.A munkaszerződésben akként is megállapodhatnak a felek, hogy a műszakpótlékot az alapbér magában foglalja [Mt. 145. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Törvényitől eltérő mértékű pótlékok

Kérdés: A 2012. július 1-jei törvényváltozás után helyes gyakorlat lesz-e az a műszakpótlékok vonatkozásában, hogy az Mt.-től eltérő – magasabb – mértékű pótlék kerül alkalmazásra? Így pl. a műszakpótlék a 18 órától 22 óráig tartó időszakban 40%, a 22 órától 6 óráig tartó időszakban 50%-os mértékű lesz azért, hogy a munkavállaló keresete ne csökkenjen. Ezen túl a készenlét pótlékának 20%-os mértékét is változatlan formában, 40%-ban állapítom meg, természetesen a munkaszerződés módosításával.
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bek.]. Készenlét esetén húsz százalék bérpótlék jár [Mt. 144. § (1) bek.]. A munkaszerződés – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...103. § (1)bek. a) pont]. A munkaidő kezdetét és végét tehát a munkáltató jogosult – amunkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve a munkaszerződés keretei között -meghatározni. A munkavállaló az így meghatározott munkaidőben kötelesrendelkezésre állni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Munkaszüneti nap és szabadság – dupla távolléti díj jár?

Kérdés: Cégünknél – az üvegolvasztó kemencénél – megszakítás nélküli munkarendben is foglalkoztatunk dolgozókat 6+2 munkarendben (2 nap délelőtt, 2 nap délután, 2 nap éjszaka és 2 nap szabad). Ha ekkor fizetett ünnepen dolgoznak, a napi munkabéren felül még távolléti díj is megilleti őket. Kérdésem: mit kell fizetni a munkavállalónak, ha ugyanebben a munkarendben dolgozik, és a fizetett ünnepen szabadságon van, jár-e a "dupla bér"?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés]. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlékalatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésbenrögzített azon bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót munkavégzés eseténfolyamatosan megilletik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.