Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...munkavállalótól már nem is követelhető meg jogszerűen a munkavégzés (ekkor ugyanis a munkaviszony megszűnését követően, gyakorlatilag munkaszerződés hiányában végezne munkát). Ha azonban a felmondási idő csak vasárnap jár le (azaz a harmincadik napja ez a nap), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Főállású személy fogalma egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: Az Efo-tv. a létszámkeret meghatározása során a "főállású személyt" említi. Ismereteim szerint egyetlen adójogszabály, az Mt., sőt a KSH sem használja, határozza meg ezt a szóösszetételt. Mit kell ez alatt érteni? A részmunkaidős munkavállaló idesorolható? Ha esetleg igen, milyen mértékű részmunkaidőig?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott útmutatójának 5. pontja szerint pedig már azokat a munkavállalókat is figyelembe kell venni, akik havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában foglalkoztatottak – azaz kb. heti 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Foglalkoztatási lehetőségek rövid időtartamra

Kérdés: Cégünk tulajdonosának van egy másik kft.-je is. A nálunk főállásban dolgozó szakmunkások (kb. 30 fő) a munkaidő letelte után a másik cégben, ugyanazon munkaterületen, rendszeresen, heti egyszer-kétszer hogyan foglalkoztathatók? Hogy tudjuk ezt lepapírozni, hogy ne kelljen minden napra külön munkaszerződést készíteni nekik?
Részlet a válaszából: […] ...egyik lehetőség az egyszerűsített foglalkoztatás. Az Efo. tv. 2. §-ának 3. pontja szerinti alkalmi munkára akkor lehet ilyen módon munkaszerződést kötni, ha a munkaviszony az azonos felek között– összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és– egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] ...összegét az esedékesség időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni, tehát az augusztus 20-án érvényben lévő munkaszerződés szerint. Ugyanakkor, ha ezek összege a távollét alatt módosul – így például szeptember 1-jétől béremelés érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bek.]. Ebben az esetben értelemszerűen az alapbéren túl a fenti bérpótlékokra a munkavállaló nem jogosult. Emellett a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...ennek feltétele az ügyfélkapu nyitása, a bejelentés pedig történhet az ügyfélkapun vagy telefonos rendszeren keresztül. Írásbeli munkaszerződést nem feltétlenül kell kötni, de mindez lehetséges az Eft. mellékletében meghatározott blankettaszerződés alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj számításának törvényi szabályaitól (Mt. 148-152. §) kollektív szerződés a munkavállaló javára és hátrányára, munkaszerződés pedig a munkavállaló javára eltérhet (Mt. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...a vasárnapi, a munkaszüneti napi és az éjszakai pótlékot, valamint a műszakpótlékot [új Mt. 145. § (1) bek.], illetve hogy a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, továbbá készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap

Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszüneti napot – még nem a munkaszüneti napra esik. Amint fentebbjeleztük, az Mt. általános szabályától például kollektív vagy munkaszerződésbenel lehet térni, így a pihenőnap, illetve a munkaszüneti nap ebben az esetben isértelmezhető naptári napként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
2