Vezetők – a jogviszonyváltás után

Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...alakul át. Ennek feltétele, hogy 2020. október 31-ig a felek között megkötésre kerüljön a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés [Módtv. 2. § (8) bek.]. Ennek érdekében 2020. augusztus 15-éig a munkáltatónak írásban közölnie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Munkavállalói lopás – a lehetséges következmények

Kérdés: Munkavállalónkról kamerafelvétel készült, amint az árukészletből eltulajdonít több dolgot. Közös megegyezéssel kívántuk megszüntetni a munkaviszonyát, de a munkavállaló azzal állt elő, hogy ha így teszünk, a munkaügyi hatóságnál bejelentést tesz a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályszegések miatt. Hátrányos jogkövetkezményt sajnos nem tudunk alkalmazni, mert kollektív szerződésünk nincs, a munkaszerződésekben sincs erről szó. Az biztos, hogy a munkavállalónkat a továbbiakban nem kívánjuk alkalmazni. Mit tehetünk ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló magatartása – bár kétségtelen, hogy egy ilyen tényállást csak az eset összes körülményeinek ismeretében lehet megnyugtató módon megítélni – megalapozza a munkáltatói azonnali hatályú felmondást. A munkavállaló ugyanis azzal, hogy a munkáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...be pihenőidőt (Mt. 105-106. §). A heti pihenőnap (pihenőidő) alanyi jogon jár a munkavállalónak, és értelemszerűen nem csökkenti a munkaszerződésben kikötött bért, ha a munkavállaló pihenőnapot kap. Például, a munkaszerződésben kikötött havibér úgy értendő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon

Kérdés: Hotelben dolgozom recepciósként, papíron nyolcórás munkarendben, valójában tizenkét órás műszakokban. A felettesem a pihenőnapomon be akar hívni dolgozni, de nem az én munkakörömben (az étteremben kellene felszolgálnom). Kötelezhet-e erre a túlmunkára? Ez nem fog megjelenni a fizetési papíromon, de ha rajta lenne, hány százalékkal kellene többet fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...másik munkakörben kerül sor. A törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen (évente 44 munkanapot nem meghaladóan) a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztassa a munkavállalót (Mt. 53. §). Szintén nem feltétlenül jogsértő, ha Önt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezt a kollektív szerződés megengedje, ennek hiányában a pótlék helyett biztosított szabadidőben a feleknek kell megállapodni. Akár a munkaszerződésbe is foglalható a felhatalmazás, hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkáltató szabadidőt is biztosíthat. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.