10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül
Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
2. cikk / 10 Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben
Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
3. cikk / 10 Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése
Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
4. cikk / 10 Munkaviszony-létesítési feltétel – a leltárfelelősségi megállapodás megkötése
Kérdés: Munkavállaló alkalmazásának feltétele lehet-e a leltárfelelősség vállalása? Amennyiben igen, akkor a munkáltatónak van arra lehetősége, hogy arra hivatkozással szüntesse meg felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, hogy az adott munkakört olyan munkavállalóval szándékozik betölteni a továbbiakban, aki a vele meghatározott tartalom szerinti leltárfelelősségi megállapodást köt? Álláspontunk szerint ilyen esetben "minőségi cseréről" lenne szó. Azt is szeretnénk tudni, hogy arra van-e lehetőség, hogy ha egy munkavállaló munkakörét a felek közös megegyezéssel kívánják módosítani, akkor a munkáltató az új munkakör vonatkozásában írja elő feltételként a leltárfelelősség vállalását? Ezen túlmenően abban is kérjük állásfoglalásukat, hogy amennyiben a munkáltató jogszerűen szabhatja feltételként a leltárfelelősség vállalását a jogviszony létesítéséhez, akkor mi a jogi helyzet, ha a munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást az Mt. 184. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra hivatkozással, a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondja? Ez lehet felmondás jogszerű indoka?
5. cikk / 10 Munkaszerződés-módosítás – ha megfeledkeztek róla
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2006 óta áll munkaviszonyban. Néhány napja a HR-igazgató előtt felmutatott egy 2013. április 1-jén hatályba lépett munkaszerződés-módosítást, amely szerint az ő fizetése valójában közel 150 000 Ft-tal magasabb, mint amelyet a gyakorlatban havonta kifizettünk neki. Ezt a szerződést másolatban mutatta be, de valóban szerepel rajta a HR-igazgató aláírása, aki állítja, hogy soha nem látta ezt a papírt korábban, noha valóban minden évben áprilistól szokás cégünknél a bérrendezés. Az illető munkavállaló korábban a magasabb alapbért tartalmazó munkaszerződésére soha nem hivatkozott, a munkáltató által kifizetett bérre észrevételt nem tett, minden bérpapírját és adónyilatkozatát aláírta. Figyelmen kívül hagyhatjuk a most előkerült munkaszerződést?
6. cikk / 10 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkaidőkeret
Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?
7. cikk / 10 Költségtérítés tartalmának rögzítése
Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
8. cikk / 10 Közalkalmazottból munkavállaló – a jogviszonyváltás szabályai
Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?
9. cikk / 10 Munkaszerződés írásba foglalása
Kérdés: 2011. május 2-től 2013. augusztus 12-ig volt egy munkavállalónk, budapesti adminisztrációval az ország több pontján levő telephellyel. Szokás szerint a munkába lépéskor az iratanyagot postán küldtük azzal, hogy aláírás után küldjék vissza. Ezzel egy időben az adóhatósághoz címzett bejelentés megtörtént. Jelen esetben a kiküldött munkaszerződés aláírás után nem került vissza a munkaügyre, többszöri felszólítás után sem. Ez idő alatt a munkavállaló nem reklamálta az írásbeliséget. A munkabér és egyéb járandóság is kifizetésre került mindig. 2013. augusztus 12-vel a munkavállaló kérte a munkaviszonyának megszüntetését, ami szabályosan meg is történt. Most, a kilépés után reklamált, miszerint nincs aláírt munkaszerződése, és feljelentést tett ellenünk. Mi várható most?
10. cikk / 10 Munkaviszony létesítése és bejelentése
Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?