Bérfizetési határidő különös bérelemeknél

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?
Részlet a válaszából: […] ...az "eltérő megállapodás hiányában" kitétel). Azaz szabályos a munkáltató eljárása, ha a munkavállalóval megállapodott (pl. a munkaszerződésben vagy más dokumentumban), hogy az alapbéren túli bérelemek elszámolása más rendben történik. Hangsúlyozzuk, ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Távmunkás költözése

Kérdés: Távmunkás munkaszerződésében érvényesen kiköthető-e az, hogy a munkavállaló a munkavégzés helye megváltoztatásának szándékáról (elköltözés, lakáseladás, lakáscsere) köteles a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni, és a munkáltatóval együttműködni annak megvizsgálásában, hogy a távmunka végzésének feltételei a munkavállaló új munkakörnyezetében biztosíthatók-e?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 196-197. §-a a korábbiaknál kevésbé részletesen szabályozza a távmunkára szóló munkaszerződés szabályait. Az itt megfogalmazott speciális szabályokon túlmenően a munkaviszonyra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. A távmunkás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

14 nap egybefüggő szabadságtól való eltérés

Kérdés: A 2013. augusztus 1-jétől hatályba lépett Mt.-módosítás után is köthet-e megállapodást a munkáltató a munkavállalóval arra vonatkozóan, hogy az egybefüggő 14 napos "munkaszünetet" (szabadságnapokat, pihenőnapokat, esetleges munkaszüneti napokat is beleértve) nem kéri a dolgozó, és ezért a munkáltató nem is kényszeríti ennek egyben való igénybevételére? Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy gyakorlatilag a dolgozók döntik el, mikor és mennyi időre mennek szabadságra, a szabadságengedélyen általuk feltüntetett napokat a munkáltató nem szokta felülbírálni. Elégséges-e a szabadságengedély-tömb kitöltése, mint kétoldalú megállapodás, vagy emellett külön írásba foglalás is szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...számára megkönnyíti jogszerű eljárása bizonyítását. Erre nézve elégséges egy egymondatos megállapodás írásba foglalása, vagy a munkaszerződés egy pontjaként is lehet rendelkezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban

Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy a munkáltató a szabadságkiadása során nem köteles egybefüggő 14 napos távollétet biztosítani. Ez akikötés akár magába a munkaszerződésbe is belefoglalható. Megjegyezzük, hogy ez a szabály csak 2013. január 1-jén lépmajd hatályba [új Mt. 298. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.