17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog
Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
2. cikk / 17 Többletórák kezelése munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
3. cikk / 17 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
4. cikk / 17 Órabérben – az elszámolás szaldója
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
5. cikk / 17 Rendkívüli munkaidő rugalmas munkarendben
Kérdés: Cégünk dolgozói rugalmas munkarend szerint dolgoznak. A munkaszerződés mellékletében szerepel a törzsidő. Hétfőtől péntekig a teljes munkaidőt háromhavi munkaidőkeretben kell teljesíteni, a napi munkaidő hossza minimum 5 óra, maximum 12 óra lehet. A periódus kezdete mindenkor a tárgyév január 1-je. Elrendelhető-e a dolgozóknak a heti nyolc óra túlóra visszavonásig, ha a túlóra nem a hirtelen megnövekedett megrendelés miatt kötelező, hanem jelentős mértékű létszámleépítésből adódik? A túlórákra vonatkozó egyéb megállapodás nincs a két fél között.
6. cikk / 17 Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés
Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
7. cikk / 17 Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
8. cikk / 17 32 órás heti munkaidő bevezetése és elszámolása
Kérdés: Cégünknél egyes munkavállalókkal közös megegyezés alapján szeretnénk a heti 40 órás munkaviszonyukat 32 órássá alakítani. Ez lehet teljes munkaidő? Ha heti 4 napot dolgoznak 8 órában, illetve az is előfordulhat, hogy egyik héten csak 3 napot, utána pedig 5 napot, akkor az elszámolásokat kizárólag munkaidőkeret alkalmazásával lehet megoldani? Olyan lehetséges, hogy függetlenül a munkarend szerinti munkaidőtől, a dolgozók minden esetben megkapják a havi bérüket?
9. cikk / 17 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
10. cikk / 17 Napi munkaidő emelése 12 órára
Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
