7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
2. cikk / 7 Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása
Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
3. cikk / 7 Diszpécserek munkaideje
Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
4. cikk / 7 Külföldi kiküldetésben töltött munkaszüneti nap elszámolása
Kérdés: Néhány havibéres munkatársunk az október 23-i hosszú hétvégét külföldön töltötte, betanulási célú kiküldetésben. Elegendő erre a napra "kiküldetést" írni a munkaidő-nyilvántartásba? Hogyan kell nekik elszámolni az október 23-i napot, ha egyébként a tanfolyam ezen a napon is tartott, kitöltve a napi nyolcórás munkaidőt?
5. cikk / 7 Ügyelet elrendelése és díjazása
Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
6. cikk / 7 Távolléti díj számítása bérpótlékátalány alkalmazásakor
Kérdés: Ha egy dolgozónknak készenlétátalányt határozunk meg, az része a távolléti díjnak? A szabadság az alapbére után számolódik, és a havi átalány eredeti összegben számfejtésre kerül? Ilyen esetben szükséges a munkaidő-nyilvántartáson jelölni a készenléti órákat? A 168 órás korlát vonatkozik készenlétátalányban részesülő munkavállalóra is?
7. cikk / 7 Munkaerő-kölcsönzés és egyenlő bér
Kérdés: 2011. december 1-jétől változtak a munkaerő-kölcsönzés szabályai. Többek között szigorodott az a szabály, hogy milyen feltételekkel kell egyenlő bért fizetni a kölcsönvevő saját munkavállalóinak és a kölcsönzött dolgozóknak. Úgy tudjuk, hogy az új Mt. ismét módosít a szabályokon, mégpedig a munkáltatókra kedvezőbben. Kölcsönvevői szempontból mikortól kell ugyanazokat a juttatásokat (műszakpótlék, éjszakai pótlék, cafeteria) adni a kölcsönözötteknek is?
