Egy évnél hosszabb munkaidőkeret és az önkéntes túlmunka

Kérdés: A hároméves munkaidőkeret kapcsán kérdezzük, hogy mi az értelme az egy évnél hosszabb munkaidőkeretnek, ha a rendkívüli munkaidő mértékét évente kell figyelembe venni, és a heti munkaidőre vonatkozó maximális mértéknek is éves átlagban kell megfelelni? Ha így az elszámolás alapja végül is egy év, akkor mi az előnye, ha egy évnél hosszabb a munkaidőkeret?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkaidőkeret nemcsak éves, de akár harminchat hónapos is lehet. Ehhez az is szükséges, hogy ezt objektív vagy műszaki, illetve munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják [Mt. 94. § (3) bek.]. A munkaidőkeret legfőbb előnye a munkáltató számára, hogy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
Részlet a válaszából: […] ...A munkaidőkeret tartama akár éves is lehet, ám ehhez kollektív szerződéses kikötés kell, és csak akkor lehetséges, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják (Mt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Tizenkét havi munkaidőkeret kölcsönzött munkavállalóknak

Kérdés: Kölcsönvevőként foglalkoztatunk munkavállalókat. A nálunk hatályos kollektív szerződés alapján elrendelhetünk-e 12 havi munkaidőkeretet a kölcsönzött kollégáknak, vagy sem? Kérem szíves álláspontjukat a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják [Mt. 94. § (3) bek.]. Amennyiben a kollektív szerződés az egyéves munkaidőkeret elrendelését lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkaidőkeret – eltérő időtartam a kölcsönzött és a kölcsönvevő saját munkavállalóira

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret tartama tizenkét hónap vagy ötvenkét hét csak akkor lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok miatt a kollektív szerződés (normatív üzemi megállapodás) előírja [Mt. 94. § (3) bek.]. A kollektív szerződés munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
Részlet a válaszából: […] ...az új Mt. szerint kollektív szerződés rendelkezésealapján legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét is lehet, ha ezt technikaivagy munkaszervezési okok indokolják [Mt. 94. § (3) bek.]. A régi Mt. ezzelszemben még kollektív szerződésben is csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...definíciónak, miszerint idénymunka azolyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában – naptári évenként nem haladhatja meg aszáztíz munkanapot [Mt. 83/A. § (3)-(4) bekezdés].A probléma megoldására további munkaszervezési eszköz leheta munkáltató kezében a munkaidőkeret alkalmazása. A munkáltatónak négyhavi -kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Idénymunka – szerződés és munkaszervezés

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésének szabályait az Mt. 75/A-81. §-aihatározzák meg. Kiemelkedően fontos, hogy a munkaszerződést írásba kellfoglalni, és erről a munkáltatónak kell gondoskodnia [Mt. 76. § (2) bekezdés].A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiről, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.