Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés:

A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. A kérdéses esetben a munkavállaló heti négy napot dolgozik, egy napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

"Fizetett ünnep" díjazása munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunk dolgozóinak egy része munkaidőkeretben és megszakítás nélküli munkarendben dolgozik. Hétköznapra eső munkaszüneti nap esetén milyen juttatás jár a beosztott, illetve a be nem osztott, munkaidőkeretben dolgozó munkavállalóknak (távolléti díj, ledolgozott idő, munkaszüneti napi pótlék)? Mindkét esetre szeretnék választ kapni, akkor is, ha be van osztva munkára a dolgozó, és akkor is, ha nincs.
Részlet a válaszából: […] ...munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz tipikusan hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Az így figyelmen kívül hagyott (kiesett) időtartamra – ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellentételezése

Kérdés: A munkavállaló beosztás szerinti munkaidőben dolgozik munkaszüneti napon (pl. május 1-jén), de a munkaszerződésében rögzítésre került, hogy a havi bruttó alapbére magában foglalja a pótlékok összegét is. Ilyenkor a munkaszüneti napi bérpótlék nem jár, de felmerült a kolléga részéről, hogy őt a pihenőnap megilleti. Hogyan járjunk el jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...munkaszüneti napi pótlék valóban beépíthető az alapbérbe, ha a felek a munkaszerződésben így állapodtak meg [Mt. 145. § (1) bek.]. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaszerződésben nem elegendő általában a pótlékok alapbéresítéséről rendelkezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

"Fizetett ünnep" elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott éjjeliőr október 31-én este 18:00-kor állt munkába, november 1-jén reggel 6-ig dolgozott. Kollégája 1-jén este 18:00-kor kezdett, másnap reggel 6-ig dolgozott. Hány órára kell fizetett ünnepet elszámolni nekik? Távolléti díj jár-e, ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. Az így kiesett, a munkaszerződés szerinti egynapi munkaidőre –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Órabéres munkavállaló díjazása munkaszüneti napra tekintettel

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló 2013. augusztus hónapban napi 12 órás beosztással 180 órát dolgozott. Munkaszüneti napon, 20-án szabadnapja vagy pihenőnapja van. Milyen díjazás illeti meg erre a hónapra? Mennyi a munkaidőkereten felüli rendkívüli munka, illetve jár-e neki díjazás a munkaszüneti nap miatt? Általános munkarendben foglalkoztatott órabéres munkavállalónak jár-e díjazás erre az augusztus 20-i munkaszüneti napra, munkavégzés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (1)-(2) bek.]. A munkavállalót távolléti díj illeti meg óra-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Munkaszüneti napi keresőképtelenség elszámolása

Kérdés: Az Mt. augusztus 1-jével hatályba lépő szabályaival kapcsolatban kérdezzük. Munkaszüneti napi betegség esetén milyen díjazást (betegszabadság vagy távolléti díj) kell adnia a munkáltatónak:
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. Ettől eltérően, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkaszüneti nap – a távolléti díj és a munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munka­időnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásánál az általános munkarend szerinti munkanapra (azaz hétköznapra) eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bekezdés]. Például 2013 márciusában 21 munkanap esett hétköznapra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaidőkeret – a munkaszüneti nap elszámolása

Kérdés: A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...a napi munkaidő és az általánosmunkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általánosmunkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kellhagyni [új Mt. 93. § (2) bek.]. Az általános munkarendben a munkáltató amunkaidőt heti öt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 30.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve amunkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. A szabadságkiadása során tehát nemcsak a munkavállaló munkaidő-beosztása szerintimunkanapjaira vonatkozóan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, több műszakos munkarendben (nappali, délutáni és éjszakai műszakban) foglalkoztatnak. Általában hetente két pihenőnapra és egy szabadnapra vagyok jogosult, de ezek mindig más-más napra esnek egy négyhetes időtartamon belül, vagyis négyhetente ismétlődik a munkaidő-beosztásom. Munkáltatóm, ha egész hétre szabadságra kívánok menni, a szabadnapjaimra is kiírja a szabadságot. Mindez törvényes? Hogyan alakul a szabadság kiadása, ha egy héten csak pár napra mennék szabadságra? December 24-én, szerdán reggel leáll az üzem. Mi elméletileg ezen a héten szerdán szabadnaposok vagyunk, csütörtök-péntek fizetett ünnep, de a munkáltatóm december 24-étől december 31-ig szabadságot akar kiírni. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve amunkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ha tehát amunkavállaló hetente csak négy napon végez munkát, de szabadság jogcímén azegész hétre mentesülni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.
1
2