Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...két lehetőséget biztosít a törvény:a) a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, mely esetben a szabadságot munkanapban kell kiadni és nyilvántartani; vagy, ettől eltérőenb) az adott naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidőben, ehhez képest a beosztási szabályok szempontjából a megszakítás nélküli munkarend csak annyiban jelent többletet, hogy munkaszüneti napra is lehetővé teszi a rendes munkaidő beosztását [Mt. 101. § (1) bek., 102. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...kétféle megoldást alkalmazhat. Az egyik lehetőség, hogy a naptári hét minden munkanapjára kiadhat szabadságot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot kivéve. Olyan napokra is, amikor eleve nincs munkavégzési kötelezettség (ún. szabadnapok vagy kiegyenlítő napok)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőben, ehhez képest a beosztási szabályok szempontjából a megszakítás nélküli tevékenység csak annyiban jelent többletet, hogy munkaszüneti napra is lehetővé teszi a rendes munkaidő beosztását [Mt. 101. § (1) bek., 102. § (2) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Állásidő elrendelése munkaszüneti napra

Kérdés: A munkáltató 2014. október 23-án – munkaszüneti napon – bértakarékosság céljából az ezen a napon munkavégzésre kötelezett munkavállalók részére az Mt. 146. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva állásidőt kívánt elrendelni. A munkáltató jogi érvelése szerint az Mt. 97. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva jogosult ilyen munkaidő-beosztást elrendelni. Mivel pedig foglalkoztatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, az állásidőnek felel meg. Megítélésem szerint a munkáltató ezzel a magatartásával megsérti az Mt. 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, azaz olyan magatartást tanúsít, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A gyakorlatban lehetetlennek tartom azt az állapotot, hogy az adott munkakörben 2014. október 22-én 22 óráig folyamatos munkavégzés folyik, majd 2014. október 24-én 6 órától ismételten van munka a területen. Megjegyezni kívánom, hogy a munkáltató ezt a gyakorlatot már 2014. augusztus 20-án megpróbálta alkalmazni, azonban a szakszervezet fellépése miatt ettől a szándékától elállt. A probléma most újra jelentkezett, és a munkáltató azzal próbál érvelni, hogy jogi szakértők szerint intézkedése jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint ezt a munkáltató bértakarékossági okokból teszi. A fent idézett szabályokból eredően azonban az állásidővel kiváltott munkaszüneti napi foglalkoztatás nem feltétlenül jár bérmegtakarítással. E napra ugyanis a munkavállalókat akkor is megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.