1. cikk / 13 Munkaidőhiány kezelése rugalmas munkarendben
Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Intézményünknél a közalkalmazottak havi fix bért kapnak, és rugalmas munkaidőben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkereten belüli munkaidő-beosztást nem a munkáltató határozza meg, hanem a dolgozók maguknak osztják be a munkaidejüket. A munkáltató csak a törzsidőt és a peremidőt írja elő. A peremidőben a dolgozók maguk dönthetnek arról, hogy milyen időbeosztásban dolgoznak. A ledolgozott munkaidőt beléptetőkártyás munkaidő-nyilvántartó rendszer rögzíti. Milyen módon kell eljárnunk abban az esetben, ha a keret végén a dolgozónak mínusza keletkezik? Levonható-e a közalkalmazott illetményéből a keret végén keletkezett mínusz óraszám? Kérheti-e a dolgozó, hogy a keletkezett mínusz óraszám a szabadsága terhére kerüljön elszámolásra, köthet-e erről megállapodást a munkáltatóval? Van-e a dolgozónak választási lehetősége, hogy melyiket szeretné kérni: vagy levonás az illetményből, vagy a mínusz óraszám elszámolása a szabadság terhére?
2. cikk / 13 Részmunkaidős munkavállaló beosztása
3. cikk / 13 Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt
4. cikk / 13 12 órás munkarend elszámolási kérdései – a vasárnapi pótlék
5. cikk / 13 Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
6. cikk / 13 Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén
7. cikk / 13 Szabadság munkaszüneti napon
8. cikk / 13 Szabadság kiadása és nyilvántartása – a munkaidő-beosztás függvényében
9. cikk / 13 Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén
10. cikk / 13 Munkaszüneti napi keresőképtelenség elszámolása
a) ha a munkavállaló havibéres (általános munkarend szerint),
b) ha órabéres, és általános munkarend szerint beosztott, illetve
c) ha órabéres, de egyenlőtlen munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott (pl. augusztus 20-án szabadnapos, de keresőképtelen, és nem részesül táppénzben)?