3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
2. cikk / 3 Munkaközi szünet mértéke és kiadása
Kérdés: A munka mennyiségétől függően hol 8, hol 10 órás műszakban foglalkoztatjuk a munkavállalókat; ezen az időn belül úgy akarjuk kiadni a munkaközi szünetet, hogy az alkalmanként változzon; legalább harminc perc minden alkalommal lesz, de olyan is előfordulhat, hogy egy órát is ki fogunk adni. Lehetséges ez, vagy a munkaközi szünet mértékének állandónak kell lennie?
3. cikk / 3 Rugalmas munkaidő-beosztás
Kérdés: A kötelezően a munkahelyen töltendő törzsidőből és a munkavállaló döntése alapján a peremidő alatt szabadon beosztható munkaidőből álló munkarend esetén minősíthető-e a peremidőben történő munkavégzés rendkívüli munkaidőnek, vagy csak a peremidő kezdete előtti, illetve végét követő időszakra, illetve a heti pihenőnapra eső munkavégzés minősül ilyennek? Kell-e ilyenkor munkaidőkeretet alkalmazni, vagy elegendő egy, a rugalmas munkarendre vonatkozó munkáltatói szabályzatban meghatározott elszámolási időszak? Korlátozhatja-e a munkáltató annak mértékét, hogy az egyes elszámolási időszakokra eső többletmunkaidőből mennyi az a legmagasabb mérték, amelyre a munkavállaló a következő elszámolási időszakban mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól? Illetve – fordítva – előírhatja-e, hogy mennyi az a maximum időtartam, amely átvihető a következő elszámolási időszakra?
