Napi és heti pihenőidő-beosztás – egy AB határozat következményei

Kérdés: A munkavállalóinkat általános munkarendben, három műszakban, 5+2-es munkarendben foglalkoztatjuk. Az első műszak hétfő reggel 6-kor kezd, az utolsó pénteken este 22-kor (és szombaton reggel 6-kor fejezi be); a két pihenőnapjuk hétfő reggel 6-ig kerül kiadásra. A forgás akként történik, hogy a délelőttös műszak forog délutánosba, a délutános éjszakásba, az éjszakás pedig délelőttösbe. Elrendelhető ez, beosztható így a munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak heti pihenőnapok biztosítása esetén hetenként két pihenőnapot kell beosztani [Mt. 105. § (1) bek.]; általános munkarendben ez a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. A munkavállaló munkanapja: a naptári nap vagy megszakítás nélküli 24 óra, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...esetén pedig (eltérő megállapodás hiányában) a munkáltató a munkavállaló munkabérét havonta az adott hónapban irányadó általános munkarend (hétfőtől péntekig beosztott öt munkanap) szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaidő-elszámolás betegszabadság esetén

Kérdés: Ledolgozott óraszámmal kapcsolatban kérném a segítségüket. Gondozóházban 8 órás takarítói munkakörben dolgozó 2019. decemberi beosztása: 1. délután, 2-5. szabadság; 6. pihenő; 7-8. délután; 9-10. pihenő; 11-13. délután; 14-15. pihenő; 16-17. délután; 18. pihenő; 19. délelőtt; 20-22. délután; 23-25. pihenő; 26-27. délután; 28-29. pihenő; 30-31. délután. Összesen ez a kötelező óraszám 160 óra. A munkavállaló azonban megbetegedett, így december 13-31-ig betegszabadságon volt. December 1-jétől 12-ig a beosztás változatlan volt. A gondozóház vezetője az elszámolólapján már 184 órát írt, így 24 óra túlórát (rendkívüli munkavégzést) állapított meg. Önök szerint ez így helyes?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Szabadság kiadása – a tárgyév után, megállapodás szerint

Kérdés: 2019-ben több munkavállalónk esetében nem tudtuk kiadni a tárgyévi szabadságot. Velük megállapodást kötöttünk, hogy az életkori pótszabadságot és ezenfelül január elejére további öt munkanapot átviszünk a múlt évről. Van-e ennek akadálya, esetleg korábban kellett volna megállapodni a munkavállalókkal?
Részlet a válaszából: […] ...kiadását, és ezt követően folyamatosan szabadságon kell lennie, maximum 5 munkanap erejéig. A 2020-as évet nézve, egy általános munkarendben dolgozó munkavállaló esete így vezethető le: 2019. december 31-ére (kedd) szabadságot kap, szerdán (január 1.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] ...bek. a) pont]. A havi pótlékátalány arányos részének meghatározása ugyanúgy történik, mint az alapbér esetében, azaz az általános munkarend alapján teljesítendő munkaidő alapulvételével [Mt. 145. § (3) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Szabadság- és pótlékalap-számítás – heti 24 órás részmunkaidőnél

Kérdés: Dolgozónk heti 24 órában dolgozik, amit hétfőn, szerdán és szombaton teljesít napi 8 órában. Két hét egybefüggő szabadságon van. Mennyi nap szabadságot számoljak a két hétre, 6 vagy 10 napot? 10 nap esetében hány órára kell távolléti díjat fizetni? Hogyan alakul a részmunkaidősök esetében a pótlékalap számítása?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mivel ezek is munkanapnak tekintendők. A két hét távollét így neki is (ahogyan egy általános munkarendű munkavállalónak) 10 munkanap szabadságot jelent. A jelen esetben a napi munkaidő – a heti munkaidőből visszaszámolva – 24/5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Pihenőnapi túlóra lemondásának következményei

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint az egy napra beosztott munkaidő – a részmunkaidőt kivéve – nem lehet kevesebb négy óránál [Mt. 99. § (5) bek.]. Ez a szabály tehát csak a beosztás szerinti (rendes) munkaidőre vonatkozik. A rendkívüli munkaidőnél nincs ilyen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Több műszakos tevékenység – differenciált megítélés

Kérdés: Cégünk hathavi munkaidőkeretet tervez bevezetni. Mintegy 200 főt foglalkoztatunk az üzemünkben, és a tevékenységüket kb. 50 fős adminisztráció segíti. Az üzem három műszakos munkarendben termel, a szellemi kollégák az általános munkarendben, egy műszakban dolgoznak. Alkalmazhatjuk-e a hat hónapos munkaidőkeretet egységesen minden munkatársunkra, mivel a cég főtevékenysége több műszakosnak minősül? Vagy erre csak az üzemben dolgozók kapcsán van lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...egy tevékenysége van. Ha ezt a (fő)tevékenységét legalább heti 80 órában végzi, alkalmazhatja a több műszakos tevékenységhez (munkarendhez) kötődő szabályokat. Ha azonban szemügyre vesszük ezeket a több műszakos működéshez kötődő speciális rendelkezéseket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...beosztható munkaszüneti napra rendes munkaidőben munkavégzésre [Mt. 102. § (2) bek.]. Ilyenkor a szabály nem logikus, mivel ilyen munkarendben az egyetlen napja, amikor biztosan dolgoznia kell, az a munkaszüneti nap, mivel akkor nem mehet szabadságra. Véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

Heti pihenőnap a naptártól eltérően

Kérdés: A munkáltatónál a vasárnapi munkanap 6:00-kor kezdődik, és hétfő 6:00-ig tart, a munkavégzés három műszakban történik. A munkavállaló szombat 22:00-tól vasárnap 6:00-ig, majd vasárnap 22:00-tól hétfő 6:00-ig végez munkát. Az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésére tekintettel pihenőnapnak minősül-e a vasárnap, ha a munkavállaló vasárnap 7:00 és vasárnap 22:00 között nem végez munkát (pihen)?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szóban forgó szabálya szerint, a munkanap a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ugyanez irányadó a heti pihenő- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.
1
2
3
5