"Szabadidős" programok rendkívüli munkaidőnek minősülése

Kérdés: A munkaidőn kívüli elfoglaltságok (pl. meetingek, személyzeti gyűlések) esetén kötelezővé tehető-e a jelenlét (pl. pihenőnapon)? Szankcionálható-e a távolmaradás? Megtagadhatja-e a munkavállaló a jelenlétet abban az esetben, ha például reggel 6-kor kezdődik a meeting, de délután műszakban van 14 órától vagy este 22 órától?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató a pihenőidő biztosítása, a munkaidő időpontjának meghatározása során köteles a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt biztosítani [104. § (1) bek.]. A reggel 6 órakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Napi pihenőidő számítása készenlét alatt

Kérdés: Ha a munkavállaló a készenlét alatt munkavégzést teljesít, akkor azt követően automatikusan elkezdődik a napi pihenőideje, vagy azt csak a készenlét alatti utolsó munkavégzés befejezésétől kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...megőrizni, és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni [Mt. 110. § (3) bek.]. A napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidőt) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadság elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.
Részlet a válaszából: […] ...történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. A kérdés szerinti példa alapján, a munkavállaló egy munkanapon 24 órára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.