Munkavállaló halála – kifizetés az örökösöknek

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Jelentős késéssel jeleztük az önkormányzat felé az elhunyt munkavállalónk irányában fennálló tartozásokat – mire jeleztük az "adósságainkat", addigra a hagyatékátadó végzés már jogerőre emelkedett. Az önkormányzat póthagyatéki eljárást indított el, a közjegyző pedig arról tájékoztatott bennünket, hogy az örökösök megkeresése eredménytelen volt, az általa ismert lakcímeken hiába kereste őket, nem jelentkeztek, így a póthagyatéki eljárást nem tudja lefolytatni. Munkáltatóként milyen további kötelezettségeim vannak? Jelenleg a fel nem vett munkabér nálunk található, és szeretnénk a nálunk maradt járandóságokat a jogos tulajdonosok részére minél hamarabb kifizetni.
Részlet a válaszából: […] ...halálával történt megszűnésekor legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől – azaz a halál napjától – számított ötödik munkanapon az örökös vagy örökösök részére ki kell fizetni az elhunyt munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaadói tájékoztatás a munkaidő-beosztásról

Kérdés:

A munkáltatói tájékoztatóban a munkavállalót tájékoztatni kell az Mt. 46. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről. Munkavállalóink munkaszerződése azt tartalmazza, hogy a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, illetve hogy a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkavállalók az esetek döntő többségében ugyanabban az időszakban vannak beosztva. Amennyiben a munkaidőkeretre tekintettel szombati napra, illetve napi 8 óra helyett 10 óra hosszára is be szeretnénk osztani őket, a munkáltatói tájékoztatóban hogyan lehetne feltüntetni a napi munkaidő tartamát, illetve a beosztható napokat, hogy az rendes munkaidőnek minősüljön, ha a munkaidőkeret végén nem keletkezik pluszórája? Ha a hétfőtől péntekig terjedő időszakot adja meg a munkáltató a tájékoztatóban, akkor egy szombati munkaidő-beosztás rendes munkaidőnek minősülhet úgy, hogy a munkaszerződés tartalmazza a munkaidőkeret alkalmazását, valamint a tájékoztatóban egy esetleges hivatkozás az Mt. 96–100. §-ára, miszerint egyenlőtlenül is beosztható a munkaidő, az elegendő lehetne? Mindenképpen fel kell tüntetni a beosztható napokat, illetve a munkaidő kezdő és befejező időpontját a munkáltatói tájékoztatóban, vagy elég hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára?

Részlet a válaszából: […] ...elegendő adott esetben hivatkozni az Mt. 96–100. §-ára is a szóban forgó e) pont vonatkozásában. Ha azonban a munkáltató szombati munkanapra is oszt be munkaidőt, akkor önmagában nem elegendő hivatkozni az Mt. 96-100. §-ára, mivel e jogszabályhelyek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Nyugdíjba vonulás és a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulása

Kérdés: 1956. augusztus 5-én születtem. Betöltött 64 év + 183 ledolgozott munkanap után mehetek el nyugdíjba, amely 2021. február 5-én jár le. Kulturális közalkalmazottként dolgozom mint fegyveres biztonsági őr. Szeretnék elmenni nyugdíjba 2021-ben, miként érinti ezt a november 1-jei közalkalmazotti jogviszony megszűnése? Alá kell írnom az erről szóló papírt? Ha nem írom alá, milyen következményei lesznek? Kinek kell felmondania? Kinek kell elindítani a nyugdíjazási kérelmet? Végkielégítést kaphatok, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Igényt tarthatok-e a Kjt. szerinti végkielégítésre? Mennyi a mértéke? Hány havi végkielégítésre tarthatok igényt?
Részlet a válaszából: […] ...bek. f) pont]. Értelemszerűen nem arról van szó, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szüksége lenne a betöltött 64 évre és még 183 ledolgozott munkanapra, amint azt a kérdése elején írja, mivel a "64. életév betöltését követő 183. nap" a nyugdíjba vonulni kívánó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] ...napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni [Mt. 24. § (2) bek.].A fentiek alapján előfordulhat, hogy a munkáltató megpróbálta közölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Heti nyolcórás részmunkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munka­idő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőt), egyenlőtlen munkaidő-beosztást kell a munkáltatónak alkalmaznia. Ebben az esetben a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható [Mt. 97. § (3) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeret vagy elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaköri feladatok bővülése – tájékoztatás vagy munkaszerződés módosítása

Kérdés: A munkavállaló munkaszerződés szerinti munkaköre lakatos, melyhez megvan a szükséges végzettsége. Van azonban egy villanyszerelő végzettsége is, ezért ennek megfelelő feladatot is akar adni a munkáltató a munkavállalónak. Ezt megteheti úgy, hogy munkaköri leírásában felsorol ezzel kapcsolatosan ellátandó tevékenységeket, vagy szükséges a munkaszerződés szerinti munkakörének a módosítása lakatos-villanyszerelőre?
Részlet a válaszából: […] ...nevezte). Ezen munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munka­viszony év közben kezdődött,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Munkaköri leírás – az átadás időpontja

Kérdés: Az új Mt. kizárólag arról rendelkezik, hogy a tájékoztatót 15 napon belül kell írásban megadni a munkavállalónak, de a munkaköri leírással kapcsolatosan nem találtam erre rendelkezést. Mikor kell a munkaköri leírást a munkavállalónak odaadni?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként pedig legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell teljesítenie [új Mt. 46. § (3) bek.].Ha a munkakör a munkaszerződés módosításával megváltozik, az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Rendkívüli munkaidő elszámolása

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 141. § (1) bek.]. A változást akkor kell rendszeresnek tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás esetén legkésőbb az utolsó munkábantöltött napon, egyéb esetben pedig a munkaviszony megszűnésétől számított harmadikmunkanapon köteles megtenni [új Mt. 46. § (3) bek.]. Általános szabályokszerint tehát tájékoztatási kötelezettség a munkáltatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Azonnali hatályú felmondás kölcsönvevőnek okozott kár esetén

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...hatályúfelmondásra akkor kerülhet sor, ha a kölcsönvevő a munkavállaló vétkesmagatartásáról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül, írásbantájékoztatja a kölcsönbeadót. Ebben az esetben az azonnali hatályú felmondásgyakorlására nyitva álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
1
2