Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...esedékes, és alapvetően csak a munkabérre vonatkozik. A tárgyhónapokban ezek a munkavégzés nélküli napok szabadnapként (0 órás munkanapként) vagy heti pihenőnapként (heti pihenőidőként) funkcionálnak; a munkaviszony ezen időtartam alatt nem szünetel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatosan. A munkaviszony azonnali hatályú felmondása esetén a megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkáltatói felmondás – az utolsó munkában töltött nap

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a felmondási idő adott munkavállaló vonatkozásában 30 nap. A munkavállaló a felmondási idő második felére kéri mentesítését a munkavégzés alól egy részletben, az első felére pedig szabadság kiadását. Kérdésem, hogy ebben az esetben az Mt. 80. §-a alapján mely nap számít az utolsó munkában töltött napnak az igazolások kiadása szempontjából? A felmondás napja, vagy 15 napra járó szabadság lejártának a napja, vagy a felmondási idő utolsó napja? Abban az esetben, ha a munkavállaló a felmondási idő első felében kéri a mentesítését, és a felmondási idő másik felére kéri a szabadságai kiadását, mely nap lesz az utolsó munkában töltött nap az Mt. 80. §-a tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Munkabér kifizetésének esedékessége szabadság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?
Részlet a válaszából: […] ...bérfizetési időpontot állapít meg a törvény szabadság esetére.A munkáltató ugyanis legkésőbb a szabadság megkezdése előtti munkanapon köteleskifizetni– a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes,valamint– az igénybe vett rendes szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Felmentési időre járó átlagkereset

Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...kell az átlagkeresetbe számítani, hanem az átlagkeresetmegállapításánál éppen esedékes személyi alapbért.Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetetúgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérénekegyüttes összegét osztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.